Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Szedő Antal: Rendezési módszerek modern (1800 utáni) levéltári anyagban / 145–160. o.

154 Szedő Antal megemlékeznünik — bár csak közvetve adnak az ország fondjairól tájékoztatást — a Franciaországban kiadott és a városi megyei; nemzeti levéltárakban elkészült jegyzékről: „Etat des inventaire des Archives Nationals, départementales, communales et hospitalieres" (1937) — kiegészítő jegyzéke 1955-ben jelent meg. Guide-nek (Útmutató) nevezzük azokat a segédleteket, melyek a fondok egy csoportjáról, többnyire egy levéltár összes fondjairól nyújtanak tájékoztatást és rendszerint kinyomtatják őket. Ezeket a guide-eket ma talán a legfontosabb segédleteknek tartják (így nyilatkozik Csehszlovákia), bár csak a háború után „jöttek divatba" (erre a francia és szovjet válasz mutat rá). A guide-ek általában fondok'at ismertetnek, kiemelve a fond iratainak legfontosabb tartalmi jegyeit, közölve a legfontosabb hivatal- és levéltártörténeti, valamint bibliográfiai adatokat. A guide-ek fontos adatokat szoktak tartalmazni a segédletekre és azok használatának módjára is. Franciaországban valamely levéltár útmutatója az említett adatokon kívül közli még azoknak a fondöknak és iratoknak lelőhelyét is, melyek helye az adott levéltárban lenne. Franciaországban készülnek még guide-k bizonyos fondkategóriákra, függetlenül attól, hogy a kategóriába tartozó egyes fondokat hol őrzik, ilyen pl. a „Guide des recherches dans les fonds d'enregistrement sous l'Ancien Regime" (1958); Csehszlovákiában az állami levéltárak és nagyobb városi levéltárak kinyomtatják az útmutatót. Finnországban 1885-ben adták ki a Nemzeti Levéltár útmutatóját, 1945-ben ezt újból kiadták, de a területi levéltárakét is. Újabban készülnek útmutatók nem fondszinten, hanem a fondnál kisebb egység, a széria szintjén is. Az ilyen új típusú útmutatóból az első kötet 1956ban jelent meg. — Németországban az útmutatót Übersicht über die Beständenek hívják. Ez igen elterjedt segédlet: említsük a Bundesarchiv fondjairól megjelent: Das Bundesarchiv und seine Bestände (bearbeitet von Fr. Facius, H. Borns, H. Boberach, Boppart. 1961.) című útmutatót és a Marburgban 1961-ben megjelent Liste der Beständest. — Svédországban a Lundi Területi Levéltárnak van útmutatója. Van útmutató a Nemzeti Levéltárban őrzött magánlevéltárakról és olyan levéltárakról, melyek egy bizonyos tartomány történetére őriznek anyagot. Készülnek guide-k egészen őrzési egységekig lemenőén is: ezeket tartják a svéd levéltárosok a legjobb modern segédleteknek. — .A Szovjetunióban is elterjedt használatnak örvendenek az útmutatók; a szovjet válasz is jelez a fondnál kisebb egységéket leíró útmutatókat. Az útmutatókat tudooüányos apparátussal szerelik fel, mely előszóból, indexből (személynevek, földrajzi nevek és tárgyak szerint felfektetve) az intézrnények, rövidítések, a speciális kifejezések és a tartalom jegyzékéből áll. Jelzi azt is a szovjet válasz, hogy a különböző levéltárakban készült útmutatók nem egyenlő értékűek. Egyes levéltárakban, hogy hamar kiadható legyen az útmutató, keveset közölnek a fondokról, más levéltárakban bő tartalmi kifejtéssel és hivatal- és levéltártörténeti adatokkal is találkozunk. — Az Egyesült Államokban 1948ban adták ki az először 1940-ben kiadott „Guide to Record in the National Archives"-t. Ez az útmutató 247 record-group-ot ír le. Ennek rövidített, talán — címe után ítélve — nagy közönségnek szánt kiadása „Your Governement's Records in the National Archives" címen 1946-ban jelent meg. Belgiumban 1955-ben jelent meg a „Les Archives Generales du Royaume" (Van Haagen• daen).