Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Szedő Antal: Rendezési módszerek modern (1800 utáni) levéltári anyagban / 145–160. o.

152 Szedő Antal 2. Egy másik alapvető kérdés, hogy mi a fond, és hogyan csoportosítják elvi alapon a fondókat? Mivel a proveniencia elve azon alapul, hogy az egy fondba tartozó anyagot nem szabad más fond anyagával összekeverni, legfontosabb a fond fogalmának a meghatározása. Maga az elnevezés angolszász nyelvterül éten nem. használatos, Németországban is szívesebben használják a Bestand elnevezést. Angolszász nyelvterületen valóiszínűleg a recordgroup (USA), illetőleg archivgroup (Anglia) felel meg a fondnak. A fond meghatározása valamennyi feleletben azonos módon történt: a fond olyan dokumentumok szerves összessége, meüy egy intézmény, hivatal, vállalat, üzem, egyén, vagy család működése' folytán jött létre. A francia és a jugoszláv válasz fölveti a kérdést: nem lehet-e az intézmény, hivatal stb., egy több-kevesebb önállósággal működő szervezeti egységének, vagy a család egy tagjának működése során keletkezett iratok összességét is fondnak nevezni? Meg kell jegyeznem, hogy Magyarországon ezt a gyakorlatot követjük; az önállóan működő szervezeti egység dokumentumait külön fondnak tekintjük. Jugoszlávia szerint nagy országos levéltáraknak az első, a kisebb levéltáraknak a második megfogalmazásban kell felfogniuk a fondót. — A jelentés szerzője szerint a legfontosabb- a levéltári anyag helyes szétválasztása, jó tagolódás elérése és csak másodlagos; kérdés az,. hogy hogyan nevezzük el a helyes szétválasztás, a helyes tagolás eredményeképpen nyert részeket. Mindenesetre érdemes a rokon fofidokat csoportosítani, hiszen így a rokon fondökkal kapcsolatos közös problémákat csak egyszer kell megoldani (Szovjetunió válasza). A világon a legismertebb fondcsoportosítás a francia és úgy látszik a legkoraibh, a leggrandiózusabb ilynemű vállalkozás is. Ennél különkülön rendszerekben csoportosulnak a Nemzeti Levéltár, a departementális levéltárak és a kommunális levéltáraik fondjai. A fondcsoportok neve széria, és ezt betűvel jelölik. így pl. a Nemzeti Levéltárban F jelöli az általános közigazgatás fondjait, Q az állami birtokok fondjait. A megyei levéltárakban N jelöli a megyei igazgatás, R a katonai ügyek fondjait. Kommunális levéltárakban A jelöli a központi kormányhatóságoktól érkezett iratok, B a megyei hatóságoktól érkezett iratok fondjait. A szériák alszériákra bomlanak és ezek lehetnek fondok, fondcsoportok vagy esetleg fondrészek is. Ezeket az. alszériákat arab számmal jelölik. A Bundesarchivban (Ny.-Németország) is csoportosítják a fon dókat: R = birodalmi hatóságok, P — porosz hatóságok, B == Szövetségi hivatalok fondjai. Magyarországon a fondcsoportokat római számmal jelöljük és külön választjuk a feudális és kapitalista korszakok fondjait a szocialista korszak fondjaitól. A feudális-kapitalista korszak fondcsoportjai így következnek: I. az: államhatalom felsőbb szervei, II. a közigazgatás felsőbb szervei, III. a jogszolgáltatás felsőbb szervei, IV. megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok fondjai stb, A szocialista korszakban ugyanez a struktúra ismétlődik, (természetesen a szükséges módosításokkal), számozásában folyamatosan csatlakozva az előző perióduséhoz. így lesznek XVII. Néphatalmi és különleges feladatokra alakult bizottságok, XVIII. az államhatalom felsőbb szervei c. fondcsoportok stb. A fondcsoportot római, azon felül a fondókat arab számmal jelöljük. Németországban is általában csoportosítják a fondokat; így pl. Stuttgartban Württemberg állami főlevéltárában A-val jelzik az 18,06, előtt keletkezett s