Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Szedő Antal: Rendezési módszerek modern (1800 utáni) levéltári anyagban / 145–160. o.

146 Szedő Antal b) Szereplő személyek vagy előforduló helynevek szerint? (Milyen iratokat? Pl. árvaszéki iratokat? kataszteri anyagot, stb.?) c) Levelezők szerint? (Milyen iratokat? Pl. vállalati iratokat?) d) Tárgyi szempontok szerint? (Ez esetben van-e az iratok csoportosítására előzetes terv? - Aktenplan -). Alkalmaznak-e olyan iratkezelési rendszereket, melyek az iratok regisztrálását és indexelését feleslegessé teszik? Ha alkalmaznak ilyen ún. önmutató rendszert, mióta? Az önmutató rendszer továbbfejlesztéseképpen alkalmaznak-e decimális vagy más számrendszer szerinti tagolódást és jelzetelést? e) Mikor és hol raknak le iratokat keletkezésük -időrendjében? (Pl. a levelezők szerinti csoportoknál vagy az iratféleségek szerint kialakított csoportoknál?) f) Iratcsoportokat vagy iratokat elhelyeznek-e személy- vagy helynevek kezdőbetűjének alfabetikus sorrendjében? (Pl. bírósági iratok, árvaszéki iratok?) g) A csoportokon belül egy* ügyre vonatkozó iratok együtt vannak-e, mint pl. az; osztrák és magyar alapszámos rendszernél? 2. Az iratok milyen irattári jelzetet kapnak? (Iktatószám? Alapszám? Tárgyat jelölőszám vagy számcsoport? Betű, stb.?) 3. Milyen segédleteket alkalmaznak az irattárban? (Iktatókönyvet és mutatót? Repertóriumot? Iratcsoportosítási tervet? Milyen más, fel nem sorolt segédletet?} 4. Vannak-e országos, vagy bizonyos szak- (esetleg földrajzi) területre érvényes sajátos; jogszabályok az iratok csoportosítására? Ezek megalkotásában részt vesznek-e a levéltárosok?' Szíveskedjék az utolsó 50 év ügyviteli reformtörekvéseinek történetét adni. És főleg arra rámutatni, hogy ezeknek a reformtörekvéseknek milyen hatásuk volt az iratkezelésre (pl. a porosz Bureaureform). 5. Filmek, magnetofonszalagok, telerecording szalagok, hanglemezek a megőrzésükreilletékes helyeken, a filmgyárakban, a rádió- és televíziótársaságoknál vagy máshol, milyen, rendben vannak elhelyezve? 6. A levéltárosoknak van-e hatáskörük arra, hogy a kép- és hangfelvételi" anyag elhelyezésére, csoportosítására befolyást gyakoroljanak, és azt ellenőrizzék? II. A rendezés modern módszerei a levéltárakban modern (1800 után keletkezett) anyagnál' 1. Megőrzik-e minden esetben az irattárakban kialakult rendet a levéltárakban is?' 2. Milyen esetekben javítják ki és milyen elvek alapján az irattárakban kialakult: rendet? 3. Milyen esetekben változtatják meg az iratok eredeti rendjét a levéltárakban és milyen elvek alapján? Visszatükrözi-e az iratok levéltárban nyert új rendje az irattermelő szervfunkcionális tagolódását? Vagy tisztán tárgyi szempontok szerint különítik el az iratokat? Ha mind a két módszert alkalmazzák, az egyes módszerek milyen iratféleségeknél kerülnek felhasználásra? 4. Mióta csoportosítják az iratokat az önök országában a levéltárakban tárgyi-tartalmi* szempontok szerint? Kérem, ismertesse ennek a rendezési elvnek a történetét a 19. és 20. században. (Esetleges összeütközését ä proveniencia elvével, káros kihatásait.) Van-e a levéltárakban önmutató, segédkönyvek nélküli rendszerben csoportosított anyag? Van-e a levéltárakban decimális rendszerben vagy más számrendszerben csoportosított anyag? Ha az irattermelő szerveknél jött létre az iratok önmutató-rendje, vagy a Dewey-féle decimális tagozódás és számrendszer, volt-e szükség arra, hogy ezen változtassanak a levéltárakban? 5. Van-e e levéltárakban olyan iratanyag, a) melyben az iratok keletkezésük időrendjében fekszenek? (Milyen iratok ezek? — itt felsorolandók azok az esetek is, amikor más rendezési elvek alapján keletkezett csoportokon belül vannak az iratok kronologikus rendben); b) melyben az iratok iratféleségek szerint vannak csoportosítva? (Milyen iratok ezek?);: c) melyben az iratok a szereplő személyek vagy helynevek szerint vannak csoportosítva? (S ez esetben kezdőbetűk ABC rendjében-e vagy sem?); d) melyben az iratok levelező partnerek szerint tagolódnak? A különféle szempontok szerint kialakított iratcsoportokon belül az egy ügyre vonatkozó iratok együvé kerülnek-e és mikor? 6. Mit értenek fond alatt? Csoportosítják-e rokonság alapján a fondokat? Hogyam történik az iratok levéltári jelzetelése?