Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - Lengyel Alfréd: A törvényhatósági jogú város igazgatása a kapitalizmus korában : különös tekintettel Győr thj. város igazgatására / 99–125. o.

122 Lengyel Alfréd A gazdasági tevékenység kiszélesítését célzó intézkedések a városi kezelésű vállalat-alapítások vonalán hatottak serkentőleg, bár a törvénynek egyik kitétele, miszerint a városi üzemek létesítésének sorrendjére szükség esetén a belügyminiszter megfelelő befolyást gyakorolhat, a helyenként e szempontból már elfajult spekulációs tevékenység további .kiszélesítésének kívánt határt szabni. A városi burzsoázia a törvényhatósági bizottságokban helyet foglaló vezető rétegének a közüzemek, városi vállalkozások létesítése során országosan is egyre nyíltabban űzött, nem egyszet még nyílt panamákba torkolló spekulációi ui. a kormányzat szempontjából a városi politikának azt a stabilitását veszélyeztették, melyet éppen az új törvény megalkotása által akartak megteremteni. - A thj. városok háztartásának alapjául szolgáló bevételi források gazdag skálájú rendszere egyébként ezekben az években már általánosságban kialakult.

15 A rendes bevételek csoportjában a különféle magánjogi természetű jövedelmek' (pl. ingatlanbérek, vállalati, üzemi gazdálkodásból eredő hasznok, jogosítványok) mellett a szoros értelemben vett közszolgáltatások képezték az anyagi helyzet biztos alapját. Ezek közé tartoztak az állam által átengedett (kereseti, forgalmi, fogyasztási stib.) adók, a városok által kivetett, illetve beszedett rendszeres vagy szórványos adók (állami egyenes adók utáni községi pótadók, önálló városi adók), az illetékek, járulékok, helyhatósági díjak és a vámok. — A sok esetben bonyolult és gondos adminisztrációt igénylő munka ellátásáról a városi adóhivatalokkal való legszorosabb együttműködésben a gazdasági ügyosztályok gondoskodtak, sőt egyes helyeken egyéb, különleges szakszervek (javadálmi, ingatlankezelői hivatalok) is segédkeztek a városi háztartás vitelének igazgatási ellátásában. A lehetőleg minden problémát felölelő, új városi törvény előkészítésének esélyei különben éppen ez idő tájt megnövekedtek s a kormányzatnak e töreki veséiben a városok is hathatós támogatást nyújtottak, sőt a városok kongreszszusának második egyetemes ülésén az állandó bizottság — Harrer Ferenc tervezése alapján — tárgyalásra is bocsátotta a törvényjavaslat részleteit. A munkálat figyelembe vette a fejlődés gyorsított ütemét, különösen az ipari forradalom utáni városigazgatás reformkövetekniényeit és a hatáskör, az intézkedési jog beható taglalása mellett világosan kifejtette, hogy miiért vlan szükség külön városi törvényekre. Az imperialista hatalmak végsőkig kiéleződött ellentéteinek ismeretében pedig a már elkerülhetetlennek látszó világháborúra készülő kormányzat a városok problémáját a városfejlesztési törvénnyel az uralkodóosztály országos politikájának szempontjából egyelőre megoldottnak látva, külön városi törvény megalkotásával már nem kívánt foglalkozni. A kérdés háttérbe szorulását azonban az is elősegítette, hogy a városi burzsoázia figyelmét is ekkor már egyre inkább a háborús előkészületek folytán kibontakozó újabb konjunktúra minél alaposabb kihasználása kötötte le. Mint ahogy 1913ban a Győrbe telepítendő Magyar Ágyúgyár 'létesítésének ügyét a törvényhatósági bizottság a legnagyobb lelkesedéssel fogadta és e gigantikus méretű hadiüzem mielőbbi működtetésié érdekében minden segítséget megadott. Arra nem gondoltak, helyesebben nem is akartak gondolni a város vezető emberei, hogy a gyáripar nagyarányú fejlődése következtében romlott lakásviszonyokat ez a lépés még mostohábbá fogja tenni. Jellemző, hogy a jövedelmi forrá15 Vörös i. m. 30. I.