Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - Lengyel Alfréd: A törvényhatósági jogú város igazgatása a kapitalizmus korában : különös tekintettel Győr thj. város igazgatására / 99–125. o.

A thj. város igazgatása a kapitalizmus korában 103 (a közgyűlések közti időszakokban beérkezett ügyek intézése és határozati előkészítése), ellenőrizte a városi kapitány által kiadott köz rendészeti rendelkezések végrehajtását s évenkint előkészítette a költségelőirányzatot, valamint a szükséges számadásokat. A funkciók sokfélesége miatt a törvény — az általa vont korlátokon belül — szabad kezet is hagyott a városi törvényhatóságnak, hogy autonómiájának érvényesítését és helyhatósági intézkedéseinek kifejtését mely kereteik 'között és milyen organizáció segítségével kívánja megvalósítani. A 64. § kimondta, hogy „a törvényhatósági joggal felruházott városok azon szervezetet, mely által saját belügyeiket ellátni s a városi önkormányzatot gyakorolni kívánják és ebből folyólag a tanácsnak s az egyes tisztviselőknek, közöttük a rendőrkapitány niak, az önkormányzatra vonatkozó hatáskörét, a szakosztályok szervezetét, a tisztikar, a segéd-, kezelő-, rendőr- és szolgaszemélyzet létszámát és fizetését, úgyszintén az egyes tisztviselők által az önkormányzat körében hozott határozatokra nézve a fellebbezés módját, a helyi viszonyokhoz képesít és jelen törvény korlátai között, a belügyminiszter által helybenhagyandó szabályrendelettel maguk állapítják meg."

5 — Kivételt képezett a városi törvényhatóság első tisztviselője, a polgármester, akinek a hatáskörét, teendőit a törvény 63. §-a részletesebben felsorolta. (Győrött ez a hatáskör a belföldi útlevelek és vándorengedélyek kiállítására, valamint a külföldiek véleményezésére is kiterjedlt.) 3. Az 1870. évi XLII. törvénycikk értelmében tehát a törvényhatósági jogú városok belső szervezetét helyileg alkotott szabályrendeletek rögzítették. Győr esetében ennek alapján a törvényhatósági bizottságon kívül a polgármester, illetve a tanács mellett a kapitányi hivatal, az árvaszék, a számvevőség, a házi- és adópénztár, az alapítványi pénztár, az egészségügyi hivatal, néhány szaktisztviselő (tiszti ügyész, főmérnök, levéltárnok, gazdasági számtartó, halottvizsgáló), valamint 6 szakbizottmány (gazdasági, pénzügyi, alapítványi, kórházi, dunakotratási, egészségügyi) működött. — A jóváhagyott „szervezkedési munkálat" a közgyűlési hatáskörnek a törvény által megadott részletes ismertetése után a szabályrendeletileg megállapított közgyűlési feladatokat foglalta össze elsősorban, melyeknek lényegét a következő, ügycsoportok szerinti, felsorolás tükrözteti vissza: Országgyűlés által kihirdetett törvények felolvasása; város határait, illetékességét érintő kérdések, kegyúri, egyházi ügyekre és városi iskolákra vonatkozó intézkedések; fontosabb szerződések, perbeli egyezségek helybenhagyása és láttamozása; tartozás-elengedések; ajándékozások, jutalmazások; szabadalmi levelek kihirdetése; védkötelezettségre vonatkozó kérdések, katonatartási terhek; letelepedési jog megadása; helyi rendőrségi szabályok alkotása; tisztviselők elintézett és elintézetlen ügy darabjainak ellenőrzése; szakbizottságok alakítása; négy héten felüli szabadság engedélyezése. Az ügyrendtartás menete mindenütt sablonos volt, helyi vonatkozásban azonban annyi megemlíthető, hogy az elintézendő ügyek tanácskozás alá vételénél a közgyűlés általában az alábbi sorrendet követte: 1. legfelsőbb helyről érkezett rendeletek, 2. felsőbb hatósági leiratok, 3. köztörvényhatóságok levelezései, megkeresései, 4. jelentések, 5. kérvények. A tanács hatáskörére vonatkozólag a munkálat (tulajdonképpen szervezeti szabályzat) kimondta, hogy „a tanács mindazon ügyekben, melyek a közgyűlésnek fenntartva, a polgármester, rendőrkapitány és árvaszék körébe sorolva nincsenek, Győr város területére nézve első, a rendőrkapitány által ellátott ügyekben (beleértve a mezei rendőrségi ügyeket is) pedig másodfokú közigazgatási hatóságot képez, egyszersmind felügyel az árvapénztáron kívül a város kezelése és felügyelete alatt álló pénztárakra és alapítványokra." — De tárgyalásai alá tartoztak még az alábbi ügyfajták is: Protestáns hitfelekezetűek házassági kihirdetés alóli felmentés, erkölcsi bizonyítványok kiadása, szegénységi bizonyítványok kiállítása, italmérési jogosítványok engedélyezése, építkezési engedélyek megadása, alapítványi ügyek körüli intézkedések, alapítványi pénztárak felügyelete, állandó választmány teendőinek ellátása. — A tanácsi ügyrendtartást a szabály5 Az 1870. évi törvények gyűjteménye. Bpest. 1908. 330—331. 1. (1870. évi XLII. törvénycikk 64. §)