Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - Lengyel Alfréd: A törvényhatósági jogú város igazgatása a kapitalizmus korában : különös tekintettel Győr thj. város igazgatására / 99–125. o.

104 Lengyel Alfréd zat ugyancsak lerögzítette, de ebből csak a tanácsülések ügyintézési sorrendjének a vázolása, érdemel említést. Eszerint a Győr városi tanács az alábbi sorrendi gyakorlatot folytatta. a napirendi pontok letárgyalásánál: 1, közgyűlés által megküldött legfelsőbb hatósági leiratok, 2. közgyűlésből átkerült köztörvényhatósági levelezések, 3. szakbizottmányok Jelentései,, 4. magánjellegű kérvények, 5. végrendeletek és egyéb okmányok levéltárba helyezése iránti megkeresések, határozatok.

6 Az ügyforgalom már a törvény életbélépéste utáni első időszakban — évről évre növekedő — tendenciát mutatott, de a hivatali apparátus, a működési beszámolók tanúsága szerint, ennek ellenére általában meg tudott birkózni a reá. háruló föladatokkal, inkább csak a rendészeti ügyek vonalán jelentkeztek nagyobb lemaradások. így pl. .1874-ben a kapitányi hivatal 135 elintézetlen beadványáról tesz említést a polgármesteri jelentés. — A törvényhatósági joggal felruházott Győr város tisztikarának létszáma a meginduláskor 32 volt s ez a. keret az időközben bekövetkezett takarékossági intézkedéseiktől eltekintve, 1886-ig meg is maradt. A tisztségviselők túlnyomó része a város ipatois és kereskedő rétegéből, illetve vagyonosabb értelmiségéből került kii, s így anyagi helyzeténél, családi kötelléikeinél fogva közvetlenül érdeklelt volt abban, hogy a kialakult kapitalista társadalmi és gazdasági rendszer oltalma alatt — a szegény néptömegek kizárásával — helyi viszonylatban minél nagyobb lehetősségeket biztosítson magának a további érvényesülésre és anyagi jólétének fokozására. A városigazgatás ezért a törvényhatósági bizottság hasonló származású és összetételű tagságával karöltve, nagy súlyt helyezett a gazdasági élet fellen dítésére, új vasútvonalak építésére, ipari nagyüzemek létesítésére, bankok és egyéb lukrativ pénzintézetek alapítására. A polgármesteri beszámolók visszatérő alapgondolatát és tevékenységi igazolását az 1872. évi jelentés foglalja össze a legtalálóbban, amikor azt írta: „Városunk ez évben is úgy az anyagi, mint szellemi előhaladás útján követte ázom irányt, melyet a kor követelményei s az. általános polgárosodás áldásos szelleme jelölt ki számára."

7 — Ugyanlakkor a. város belső pénzügyi helyzete igen kedvezőtlenül alakult. Éveken keresztül deficittel zárultok a házi pénztár számadásai, sőt 1878-ban áttailenetileg létszámcsökkentéseket, hivatali összevonásokat kellett a közgyűlésnek (persze belügyminiszteri jóváhagyással) végrehajtania. Ebben ugyan a katonatartással és egyéb köztartozásokkal járó súlyos állami terheknek is részük volt, de igazi okait. a vezetőség széteső, sőt részben felületes gazdálkodási politikájában kell keresnünk, mely az elsőfokú helyhatósági jog gyakorlásából és a városi regálékból eredő előnyöket nem használta ki kellőképpen, s az adók behajtására, valamint a város magánvagyonániak megfelelő gyümölcsöztetésére sem fordított elég gondot. 4. Az autonóm alapon történő közigazgatás problémáját az 1870. évi XL

II. törvénycikk természetesen csak részben oldotta meg. A fejlődés során, a funkciók szaporodásával ugyanis az állalmi igazgatás számos szerve alakult ki s ennek folytán, az esetleges súrlódások megakadályozása, illetve az általános és szakigazgatás közti összhang biztosítása céljából Qsiaikhaimär szükségessé vált a vármegyei ós a törvényhatósági joggal felruházott várOsd szervezet további kiépítése. E kényszerítő körülmények hozták létre — porosz mintára — a közigazgatási bizottságot, melynek felállítása tárgyában az 1876. évi VI. tör6 GYÁL. Győr város tanácsának iratai (továbbiakban: tanácsi iratok.) II. 54/18717 GYÁL. Tanácsi iratok. II. 13/1873.