Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - Lengyel Alfréd: A törvényhatósági jogú város igazgatása a kapitalizmus korában : különös tekintettel Győr thj. város igazgatására / 99–125. o.

A thj. város igazgatása a kapitalizmus korában 101 Ezzel szemben a polgármesteri és tanácsi hatáskör kiterjesztése, a nehézkes közgyűlési ügyintézés rovására (jólléhiet végső fokon ez is a városi igazgatásnak a kormányzat által könnyebb kézbentarthatását szolgálta), kétségtelenül valódi haladást jelentett. Kétségtelen ugyanis, hogy a „szabad királyi városokban a tanács" — csupán — „adminisztrált, a kormányrendeletek felett a törvényhatóság magja intézkedett, határozataimaik végrehajtásával az illlető 'közeget közvetlenül maga bízta meg s a végrehajtást maga ellenőrizte".

1 Ezt a helyzetet tükrözik vissza Győr szab. királyi város 1867-ben készített házszabályai is, amelyeik a közgyűlés kizárólagos tárgyalási jogának 42 paragrafusban részletezett, tételes definiálása mellett, 9 lényegtelen pontban foglalják össze a magisztrátus hatáskörét a 'következő megjegyzés kíséretében: „Azon rendszeresített köziigazgatási tárgyak, melyek külön vitatást nem igényelnek, — s oly ügyek, melyek törvény rendeletéből a közgyűlés határozata alá nem tartoznak, a tanácsülésekben intéztetnek el".

2 — Az új javaslat ennek • az állapotnak a felszámolására törekedett, amikor a vezetést a polgármesterre bízta s egyben intézkedési jogkörét a múlthoz viszonyítva jelentősen kibővítette. Ugyancsak helyes volt az a felismerés, hogy a hivatali ténykedésükben mulasztásokat vagy szabálytalanságokat elkövető tisztviselőkkel szemben törvényes úton kell eljárni, mégpedig a fegyelmi megtorláson túlmenőleg, a magán- és büntetőjogi felelő-sségrevonás szigorú alkalmazásával. Kétségtelen nagy hibájia volt azonban a törvénnyé is lett javaslatnak, hogy a törvényhatóság fogalma alá minden lényeges niiegjkülönbö'Ztetés nélkül egyaránt bevonta a vármegyét, és a hajdani szabad királyi várost, megfeledkezve arról az alapvető különbségről, mely a kizárólag középfokú igazgatási szerepet betöltő vármegyéket az igen nagy mértékben közvetlen helyhatóiságot is gyakorló, gyakran jelentős vagyonnal, jogosítványokkal rendelkező városoktól miindig is elválasztotta, utóbbiakat szervezetileg így inlkább a községhez téve hasonlóvá. Ez a helytelen kategorizálás nagy visszatetszést keltett az ellenzék köreiben és a városok is sorra tiltakoztak a megyékkel való kényszertársiítás, valamint a főispáni felügyelet bevezetésének terve ellen. Sőt egyes feliratok a virilizmus alkalmazását is ellenezték, mivel egész rendszerében a szabad választási jog megcsúfolását s főleg — és joggal — az 1848. évi törvények szellemének kijátszását vélték felismerni. — A törvényjavaslatot tárgyaló bizottság tudatában volt annak, hogy a városok és 'községek között igen 'sok hasonlóság áll fenn,

13 tehát helyénvaló lerine esetleg ia városok szervezését külön jogszabály által rendezni —, de a kormány nem látta be a probléma ily módon történő megoldásának szükségességét s így a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870. évi XLII. törvénycikk ebben, a vármegyéket és városokat egy kategóriába vonó formájában, került a Corpus Juris-ba. 2. Az új törvény szentesítésének időpontja (1870. augusztus 1.) jelenti tehát városigazgatási síkon annak a korszakinak a kezdetét, melyben a korábbi „liberae et regiae civitates" jellegű városok, mint a közíépfokú területi közigaz1 Csizmadia Andor: A magyar városi jog. Kolozsvár 1941. 178. 1. 2 Győr szab. kir. város 1867-ben kiadott házszabályai is igazolják ezt a tényt. Győri Állami Levéltár (a továbbiakban: GYÁL). Győr város tanácsának iratai. II. 18/1867. (Szabad s királyi Győr város házszabályai.) 3 Ladik Gusztáv: Tételes közigazgatási jogunk alaptanai c. munkájában a következő definíció olvasható: „A thj. város egyetlen községből áll, amelyben a törvényhatósági és a községi jelleg egyesül, reá tehát mirid a törvényhatóságokra, mind a községekre vonatkozó rendelkezések irányadók". (97. 1.) V