Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - Lengyel Alfréd: A törvényhatósági jogú város igazgatása a kapitalizmus korában : különös tekintettel Győr thj. város igazgatására / 99–125. o.

A TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOGÜ VÁROS IGAZGATÁSA A KAPITALIZMUS KORÁBAN (különös tekintettel Győr thj. város igazgatására) Tanulmányunk célj'a a kapitalizmus kora magyarországi törvényhatósági jogú városi közigazgatásámak fejlődésében való bemutatása Győr városának példáján keresztül. Jóllehet egy adott várois társiadalmi-glazidasági bázisának a város közigazgatására, anin'aik sajátos arculatának, jellemző vonásainak kialakulására gyakorolt döntő hatása vitán felül áll, az alábbiakban a győri közigazgatás történetének vizsgálatánál a kérdésinek ezt az oldalát, e bázisnak fejlődésében való részletes bemutatását szándékosan mellőztük. Egyrészt Győr kapitalista fejlődléslének rendkívül bonyolult, sokrétű problematikáját akár csak jelzésszerűen is felvetni — már csak e kérdések jórészt tisztázatlan és adatszerűiségükben még nem eléggé feltárt volta folytán is — messze meghaladta volna tanulmányunk tervezett célkitűzéseit és lehetséges terjedelmét; — másrészt tanulmányunk célja inkább az álltalános, tehát a városigazgatás története országosan is felhasználható vázlatának összeállítása lévén, a például fölhozott város gazdaság- és társadalomtörténetének részletesebb bemutatását melílőzhetőnek is láttuk. Ezért itt bevezetőben csak azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy Győr a magyar kapitalizmus korszakában i'az ország egyik legjelentősebb gabonakereiskedélími központjából, a helyi gabonakereskedelem fokozatos hanyatlásával az. ország egyik legjelentősebb nagyipari központjává alakult át. Gazdag kereskedő és ipari burzsoáziájánlak ós a már korán megjelent, először a kereskedelmi szállításban, majd egyre inkább a nagyiparban foglalkoztatott erős proletariátusának egyre élesebb ellentéte, mely Győrt a XX. század elejére már a magyar munkásmozgalomi egyik jelentős bázisává tette, nyilvánvalóan éreztette hatását a városigazgatás tevékenységében is. S ha e helyi sajátosságok legjobban nem is annyira a szervezet országos jogszabályok által megszabott — természetesen már itt is a burzsoázia ós a nagybirtok osztályérdekeitől befolyásolt: — felépítésében, hanem inkább annak konkrét működésében tanulmányozhatók is, további tárgyalásunk során e szervezet helyi jelentőségű módosulásairól szólva, azért igyekezni fogunk legalább néhány szóval e változások helyi társadallmi-gazdasági okaira is rámutatni, utalni. /. A tbj. város igazgatása a dualizmus korában 1. Az 1867. évi kiegyezés az ország részleges állami önállóságának megteremtésével nemcsak a termelőerők, a tőkés tulajdonviszonyok keretei közötti gyors kibontakozásának útját tárta az eddigieknél lényegesen szélesebbre, hanem világossá tette azt is, hogy a sietve megfogalmazott 48-as. törvények egyt*