Levéltári Közlemények, 34. (1963)
Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - IRODALOM - Bognár Iván: Archivalische Quellennachweise zur Geschichte der deutschen Arbeiterbewegung. Bd. 5., 1–3. Teil., Bd. 7. (Levéltári forrásmutatók a német munkásmozgalom történetéhez). Berlin, 1961. / 100–102. o.
100 Irodalom nem egy esetben a kevesebb több lett volna. A kötet érdemeiből mit sem vont volna le, ha néhány személyi vonatkozású észrevételét elhagyja. A hivatali munka teljesen valóban nem függetleníthető a személyi, családi körülményektől —' ezeket azonban inkább csak annyiban kellene érinteni, amennyiben .a hivatali munka eredményességét befolyásolják. (Iyen pl. a sokat betegeskedő Roboz Zoltán levéltáros esete.) A levéltárosok munkájának értékelésénél •emellett befolyásolhat bennünket az a — némileg ellentmondásos — körülmény, hogy Kanyar minden levéltáros esetében hangsúlyozza, hogy hivatalbalépésekor teljesen rendezetlen állapotban találta a levéltárat, holott előzőleg már az előd jelentős rendező munkásságáról is részletesen olvashattunk. Eloszlathatta volna a félreértéseket, ha Kanyar valamelyes mennyiségi meghatározást is adott volna az egyes levéltárosok munkásságának méltatásánál. Nem statisztikák végeláthatatlan sorára gondolunk itt, pusztán arra, hogy ha közölte volna, mekkora az ún. prothocollum antiquum, mit jelentett az 1801—1803. évi jegyzőkönyvek mutatózása, világosabban mérhettük volna fel az ezekben elvégzett munkákat is. Hasznos lett volna a Nagy Lajos által 1860-ban leltár szerint átvett iratanyag mennyiségének közlése is — ezzel összehasonlítva sokkal inkább lehetne értékelni a levéltár jelenlegi, több mint ötödfélkilométernyi terjedelmét, mely egyébként az utolsó' 12 esztendő alatt kétszereződött még. .' . •«/ Meg kell azonban említenünk néhány olyan hibát is, melyek a szép kiállítású > — s feltehetőleg jelentős költséggel készült — kötetről jó benyomásainkat sajnálatosan csökkentik. Véleményünk szerint ugyanis a kötetnek főként a bevezető része, a törökkori Somogy megye leírása és a levéltár kezdeti éveinek ismertetése az elsietettség nyomait viseli magán. A szerzőnek valószínűleg szoros határidőre kellett munkáját elkészítenie, s így csúszhattak be olyan elírások, mint hogy 1660-ban a somogyi alispánhoz címeznek leiratot (8. 1.), Ná-dasdy Tamás főispáh a szenyéri uradalom kivételével vette bérbe Tapsonyt (21. L), és így ismerteti két részletben az 1786. június 20-i királyi rendeletet, (47. és 50. 1.) — stb. Az elsietettség következménye lehet, hogy a 104. lapon a „szabadságharc leverésének tőszomszédságáról" olvashatunk, s ennek tudható he a 203. 1. 8—11. sorainak súlyos tördelési hibája is. Vitathatatlan érdeme azonban a kötetnek, hogy a fondjegyzékkel és a képanyaggal együtt nemcsak a kutatók, a történészek, de a megye szélesebb közönsége számára is világosan, közérthetően mutatja be a levéltár jelentőségét, munkáját a múltban és a jelenben, beleépítve azt a magyar levéltárügy régi és új szervezetébe. Így azután a kötet — didaktikai szempontból is — minden hivatását szerető és hivatásának múltja iránt érdeklődő levéltáros számára is nagy nyereség. Bakács István ARCHIVALISCHE QUELLENNACHWEISE ZUR GESCHICHTE DER DEUTSCHEN ARBEITERBEWEGUNG Band 5: Sächsisches Landeshauptarchiv, Dresden und Landesarchive Bautzen, Glauchau und Leipzig. 1—3. Teil. Berlin, 1961. XXXIV + 911 p. Band 7: Mecklenburgisches Landeshauptarchiv Schwerin und Landesarchiv Greifswald. Berlin, 1961. XXXIX + 306 p. (Levéltári forrásmutatók a német munkásmozgalom történetéhez) A munkásmozgalom története a munkásosztály történetének legfontosabb része. Természetes, hogy a hatalomra került munkásosztály történészeinek figyelmét ez ragadja meg először, annál is inkább, mert a munkásmozgalom sorsa elválaszthatatlanul összefügg az illető nemzet életének sorsdöntő kérdéseivel. Gondoljunk a német munkásmozgalomra vagy az antifasiszta harc eredményességét sokszor meghatározó munkásmozgalmakra az egyes országokban. Gsak éppen nem szabad elszakítani a munkásmozgalom történetét a természetes és közvetlen alapját képező munkásosztály történetétől. Erre az összefüggésre egészen a legutóbbi időkig kevés gondot fordítottak még a szocialista tábor országainak történészei is. Mindezek előrebocsátása után örömmel üdvözöljük a Német Demokratikus Köztársaság levéltárosainak és történészeinek közös kiadványát, mely hathatós segítséget fog nyújtani a német munkásmozgalom eddig még megíratlan története feldolgozásához. Mivel a német szóhasználatban — úgy látszik — munkásmozgalmon nemcsak politikai mozgalmat' értenek, a kiadvány a német munkásosztály egész történetére vonatkozólag is értékes adatokat közöl.
