Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Ember Győző: A levéltári gyűjtőkörök elhatárolása / 3–21. o.

8 Ember Győző Ez az osztályozás — amint látható — az állami szervek szektorából indul ki, s a magánszervek illetve személyek szektorába jut el. Azt is láthatjuk, hogy egyes szerveket funkciójuk többféle jellege következtében több kategóriába is besorolhatunk, mivel az osztályozás alapja nem teljesen azonos. Egy egyházi, vagy egy családi gazdasági szervet pl. besorolhatunk a gazdasági szervek és az egyházi, vagy családi gazdasági szervek közé is. Az ilyen szerveknél külön-külön kell eldönteni, hogy működésük melyik jellegét (pl. az egyházit, vágy a gazdaságit; a családit^ vagy a gazdaságit) tekintsük alapjellegűnek. A gyűjtemény jellegű fondókat ugyancsak többféle alapon osztályozhatjuk. A levéltári gyűjtőkörök elhatárolása szempontjából azonban nem tartom szükségesnek, hogy e fondóknak különböző típusait különböztessük meg. Velük mint egy fondtípússal foglalkozhatunk a tíz regisztratúra jellegű fondtípus mellett. Rátérek végül a levéltári gyűjtőkörök elhatárolásával kapcsolatban előzetes tisztázást igénylő harmadik kérdésre, arra tudniillik, hogy melyek azok az ismérvek, amelyek alapján a különböző típusú levéltári intézmények gyűjtőköreit egymástól elhatárolhatjuk, a különböző típusú levéltári fondokat az egyes levéltári intézmények között megoszthatjuk. Nem tekintem külön ismérvnek, hanem csak a levéltári gyűjtőkörök elhatárolásánál is érvényesülő levéltári alapelvnek, a fondok megbonthatatlanságát, pontosabban: a regisztratúra jellegű fondóknak, a regisztratúráknak a megbonthatatlanságát. A gyűjtemény jellegű fondokat, a gyűjteményeket, nem tartom megbonthatatlanoknak. Velük szemben azt az álláspontot foglalhatjuk el, hogy lehetőleg maradjanak megbontatlanok. Ugyanezt mondhatjuk azokról a regisztratúra jellegű fondokról, regisztratúrákról, amelyek valamilyen ismérv (pl. szervezeti összefüggés) alapján egymás mellé kerültek, s úgynevezett fondcsoportot alkotnak. Az ilyen fondcsoportok lehetőleg maradjanak megbontatlanok, a regisztratúrák megbonthatatlanságának levéltári alapelvét azonban rájuk nem terjeszteném ki. Elöljáróban két dolgot kell megjegyeznem a- levéltári gyűjtőkörök elhatárolásánál alapul szolgáló ismérvekkel kapcsolatban. Az egyik az, hogy nem mindegyik ismérv van meg valamennyi levéltári fond esetében, nem mindegyiket tudjuk mindenkor figyelembe venni. A másik az, hogy az ismérvek sorrendje nem fontossági sorrend, illetve nem valamennyi levéltári intézményre és levéltári fondra vonatkozólag egyaránt érvényesíthető fontossági sorrend. A levéltári intézmények és levéltári fondok típusai határozzák meg, hogy rájuk vonatkozólag az ismérvek közül melyek és milyen sorrendben a legfontosabbak. Erről egyébként külön és részletesebben lesz szó. Az első ismérvet a kor ismérvének mondhatjuk. Ennek az érvényesítése azt jelenti, hogy valamely levéltári fondnak valamelyik levéltári intézmény gyűjtőkörébe tartozását aszerint állapítjuk meg, hogy mi az illető levéltári fondnak a kora. Minthogy kora minden levéltári fondnak van, ezt az ismérvet minden levéltári fondnál figyelembe vehetjük. Ami viszont a levéltári intézmé-