Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Ember Győző: A levéltári gyűjtőkörök elhatárolása / 3–21. o.

A levéltári gyűjtőkörök elhatárolása 9 nyéket illeti, ezt az ismérvet csak a korhoz kötötteknél vehetjük alapul, azoknál ez a legelső, a döntő ismérv. A második ismérvet a tárgy ismérvének nevezhetjük. Ennek az érvényesítésénél a levéltári fond tárgya határozza meg, hogy melyik levéltári intézmény gyűjtőkörébe tartozik. Minthogy tárgya is minden levéltári fondnak van, ezt az ismérvet is figyelembe vehetjük minden levéltári fondnál. A levéltári intézményeket illetően pedig ezt az ismérvet elsősorban a speciális vagy szaklevéltáraknál vehetjük alapul, azoknál ez a döntő ismérv. A következő, a harmadik ismérv szorosan összefügg a tárgy ismérvével, lényegében azonos azzal. Ez a hatáskör ismérve. Hogy mégis külön említem, annak az az oka, hogy egyrészt egyes levéltári fondok tárgyát ennek az ismérvnek az alapján határozhatjuk meg a legegyszerűbb módon, másrészt hogy ezt az ismérvet nem minden levéltári fondnál vehetjük figyelembe. — A hatáskör ismérvének az érvényesítésénél a levéltári fondot létrehozó személynek vagy szervnek, a fondképzőnek a hatásköre határozza meg, hogy az illető levéltári fond melyik levéltári intézmény gyűjtőkörébe tartozik. — Ezt az ismérvet nem alkalmazhatjuk a gyűjtemény jellegű fondoknál, amelyeknél fondképzőről a gyakorlatban nem beszélhetünk. A gyűjtemény gyűjtőjét nem tekinthetjük a gyűjtemény fondképzőjének. A gyűjteménynek elméletben annyi fondképzője van, ahány regisztratúrábol származnak a gyűjtemény egyes darabjai. Ezek azonban csupán elméleti fondképzői a gyűjteménynek, közülük egyiket sem tekinthetjük a fondképzőnek; gyűjteménynek a gyakorlatban fondképzője nincsen, nem lehet szó tehát a fondképző hatásköréről sem. Nem alkalmazhatjuk továbbá azoknál a regisztratura jellegű fondoknál sem, amelyeknél a fondképző személynek vagy szervnek pontosan meghatározható hatásköre nem volt. Ilyenek főleg a gazdasági szervek, a családok és a természetes személyek. Jól alkalmazható viszont azoknál a regisztratura jellegű fondoknál, amelyeknél a fondképző szervnek a* hatásköre pontosan meghatározható. Ilyenek elsősorban az államhatalmi, az államigazgatási, a jogszolgáltatási, nem különben az egyházi szervek. Több-kevesebb pontossággal meghatározható az intézetek és intézmények, a testületek, az egyesületek és társulatok hatásköre is. — A levéltári intézményeket illetően a hatásköri ismérvet — a vele lényegében azonos tárgyi ismérvhez hasonlóan — elsősorban a speciális vagy szaklevéltáraknál vehetjük: alapul. A negyedik ismérvet a szervezeti összefüggés ismérvének mondhatjuk. Ez. is rokon a tárgyi, nem különben a hatásköri ismérvvel, de nem azonos velük. Egymással szervezetileg összefüggő fondképző személyek és szervek hatásköre, valamint fcndjaik tárgya sok esetben hasonló, de ugyanúgy eltérő is lehet. És megfordítva, egymással szervezetileg össze nem függő személyek és szervek hasonló hatáskörrel rendelkezhetnek, fondjaik tárgya rokon lehet. A szervezeti összefüggés a fondképzők között természetesen különböző mérvű lehet. Minél szorosabb, annál valószínűbb a hatáskörök hasonlósága, a fondok tárgyi rokonsága — és megfordítva. — Ennek az ismérvnek az érvényesítésénél a fondképző személynek vagy szervnek más fondképző személyekkel vagy szervekkel való' szervezeti összefüggése határozza meg, hogy az illető levéltári fond melyik levéltári intézmény gyűjtőkörébe tartozik. — Ezt az ismérvet sem alkalmazhatjuk a gyűjtemény jellegű fondoknál, amelyeknek fondképzőjük — miként megállapítottuk — a gyakorlatban nincsen. A regisztratura jellegű fondoknál azon-