Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig, 1944. október 11.–1945. április 4. : első közlemény / 71–97. o.

76 Oltvai Ferenc és célkitűzései között nem szerepelt a fennálló társadalmi rend erőszakos megváltoztatása

27

) az NB, Révai Józsefnek a Délmagyarországban írott cikkét magáévá téve, a szakszervezetek városi összvezetőségi ülésének javaslatára,

28 határozatot hozott a népbíróságok felállításáról.

29 Ezzel alaposan megelőzve a kormány intézkedését, mely még a kormány megalakulása után is csak több mint egy hónappal, január 25-én került kiadásra.

30 Január 4-én az NB Szegeden már el is rendelte a népbíróság felállítását. Az NB javasolta a tagokat 1945 januárjában az újonnan kinevezett főispánnak a Szegeden is megszervezett igazoló bizottságokba,

31 s az év elejétől -az igazoló bizottságok munkájának bal felé tolódásáért folytatott harcban is a szegedi NB mindvégig a demokratikus erők oldalán foglalt állást. A városi politika demokratizálódásának további döntő tényezője volt az általunk vizsgált korszak legvégén, már 1945 áprilisában—májusában, Szeged város óriási földbirtokának felosztása. A város 65 181 holdas, a 140 000 holdnyi határ felét kitevő birtokát jórészt kisbérletek útján hasznosította, az ebből származó járadék azonban a szegedi burzsoáziát gazdagította. Április 10-ig a tizenöt albizottságra oszló kommunisták vezette 30 tagú szegedi földosztó bizottság

32 26 088 holdat már ki is osztott 5151 személy között. (Az igénylők száma áprilisban 12 000 körül járt.

33

) Május közepére a munka véget is ért: 43 390 hold föld (1355 hold híján mind városi birtok) osztatott szét 10 808 igénylő között. A város kezelésében csupán 23 134 hold legelő, erdő, tó stb. maradt, kisüzemileg már nem hasznosítható, s pillanatnyilag mi hasznot sem hajtó terület.

34 A földosztás sikeres befejezése döntő ponton korlátozta a városi burzsoázia hatalmát és befolyását; amellett megerősítette a belső politikai frontot: a szegényparasztság és az agrárproletariátus rokonszenvét a munkásosztály és pártja felé fordította, mint amelynek segítségével ezek végre elérték évszázados törekvéseiknek beteljesedését. Ezt az így kibontakozó demokratikus fejlődést s az újra meginduló élet zavartalan folytatását mindvégig messzemenően támogatta Szeged város szovjet katonai parancsnoksága, A parancsnokság rendet és nyugalmat biztosított, segítette a közellátást és a gazdasági élet megindítását azzal, hogy az üzemeknek nyersanyagot biztosított, a kisipart megrendelésekkel látta el. Helyreállította a közlekedést és a posta forgalmat, ő kezdeményezte az iskolai oktatás megindítását és az egyetemen a tanítás megkezdését.

35 A parancsnokság — melyet ebben az időben hosszabb ideig Kartyenov alezredes vezetett — és a közigazgatás, a szovjet katonák és a lakosság egymásra utalt barátokként álltak egymás mellett. A szovjet parancsnokok személyesen |s részt vettek a város életében, a reprezentatív megmozdulásokon (például az új főispánt beiktató 1945. január 27-i közgyűlésen) éppúgy, mint a népgyűléseken.

36 A Vörös Hadsereg nemcsak felszabadította Szeged népét, hanem segítette is első lépéseit szabadságának megvédése és a népi hatalom megteremtése felé vezető útján. Ez az a társadalmi és politikai alap és háttér, mely 1944 decemberének végéig, az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásáig Szegeden a párt útmutatása nyomán kialakult, és melyből kiindulva s melynek keretei között Szeged újjászerveződő közigazgatásának az előtte álló és a bevezetőnkben felvázolt problémákat meg kellett oldania. Olyan adottságok ezek, melyeknek fő jellemzője a kommunisták kezdettől fogva aktív és következetes harca a fejlődés demokratikus irányának kibontakoztatására, s a valóban a dolgozók javát szolgáló, haladó gazdasági, politikai, igazgatási kezdeményezések valóra váltására. Hogyan élt ezzel a lehetőséggel a meginduló szegedi közigazgatás a rendkívüli körülmények között, hogyan tudta megoldani országosan is szinte egyedülálló sajátos feladatait — ennek vizsgálatát szándékozunk a következőkben elvégezni. 27 Délmagyarország. 1944. dec. 8. 3. old.: Elfogadhatatlan ügyészségi végzés. 28 Délmagyarország 1944. dec. 13. 3. old.: A szegedi szabad szakszervezetek vezetői 29 Délmagyarország 1944. dec. 14. 30 SzÁL, Szfőisp. 401. és 483/1945. sz. 31 Délmagyarország 1945. jan. 13. 2. old.: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete a közalkalmazottak igazolásáról. Megalakult a Szegedi Igazoló Bizottság, — és Uo. 1945. jan. 14. 2. old.: Az igazoló bizottság tagjai Karácsonyi főispán előtt fogadalmat tettek. • « SzÁL, Szfőisp. 605/1945. sz. 33 SzÁL, Szegedi Földbirtokrendező Tanács jkv. 1945. ápr. 16. 34 Gaál Endre i. m. 21. old. 35 Gaál Endre i. m. 7—8. old. 36 SzÁL, Visszaemlékezések gyűjteménye: Komócsin, Tombácz, Csűri visszaemlékezései|