Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig, 1944. október 11.–1945. április 4. : első közlemény / 71–97. o.

Szeged közigazgatása a város felszabadulásától Magyarország felszabadulásáig 77 A vizsgálati időszakot nagyjában két periódusra bonthatjuk: az egyik 1945. január elejéig, az Ideiglenes Nemzeti Kormány működésének kibontakozásáig tart; a másiknak határköve április 4, az ország teljes felszabadulása. Együttesen végül is — az első periódusban — az önálló szegedi városigazgatás és az önálló szegedi gazdaság kialakulásának, megindulásának, majd — a második periódusban — az országos igazgatásba, s legalább részben az országos gazdaságba való fokozatos beilleszkedésének időszaka. Ezekben az egymástól élesen el nem váló s szét nem is választható periódusokban fejlődve figyelhetjük meg tehát a továbbiakban a szegedi városigazgatás egyes ágazatainak kibontakozását és tevékenységét is. él. A városi és állami igazgatás szervezetének és az önkormányzati testületeknek helyreállítása 1. A városi igazgatás élete még a felszabadulás napján megindult azáltal, hogy a szovjet városparancsnokság október 11-én egyelőre az egyetlen helyén maradt vezető tisztviselőt, Pálfy Györgyöt, majd október 17-én a szegedi szociáldemokrata szervezet elnökét, Valentiny Ágostont megbízta a polgármesteri teendők ellátásával.

37 ' Valentiny polgármestersége alatt Pálfy polgármesterhelyettesként működött. A szovjet parancsnokság felhatalmazta a polgármestert a városban összpontosult egész igazgatási és gazdasági életnek (tehát annak állami és részben magánszektorának is) megindításával. Ez az intézkedés a polgármestert ideiglenesen a városban működő állami igazgatási és igazságszolgáltatási szerveknek is föléje helyezte, s ennek megfelelően a polgármester ezek vezetőinek néhány nap múlva el is tiltotta a szovjet katonai parancsnoksággal való közvetlen érintkezést.

38 Egészen 1945 januárjáig, mikor az Ideiglenes Nemzeti Kormány Karácsonyi Ferenc személyével ismét betöltötte Szeged thj. város és Csongrád vármegye főispáni tisztségét, fennmaradt a polgármesternek ez a kiterjedt, és a város területén minden igazgatási -és igazságszolgáltatási szerv tevékenységét teljhatalommal irányító hatásköre. Annak igénye azonban, hogy a polgármesternek és helyettesének munkája részint egészében, részint pedig bizonyos speciális szakterületeken mégis valamilyen szélesebb, ekkor elsősorban még csak igazgatási és szakmai jellegű intézményes testületi bázisra támaszkodhassék, már korán felmerült. Ennek lett eredménye 1944. november 28-ával a városi tanács, még előbb pedig a gazdasági bizottság megszervezése. Ezek a testületek azonban akkor még nem voltak azok az igazi, képviseleti alapon álló önkormányzati „testületi szervek, mint amilyeneknek (megfelelő osztálytartalommal persze), már a burzsoá közjog szerint is lenniök kellett volna. Ilyen, de természetesen már a demokratikus irányba, induló politikai-társadalmi fejlődést tükröző átszervezésükre csak később, 1944 decemberében, s már az NB aktív befolyása alatt került sor, egyidejűleg a törvényhatósági bizottság megszervezésével — hogy 1945 márciusában immár a közigazgatás megszervezéséről szóló kormányrendelet szellemében újból, a fejlődést még pontosabban kifejező átszervezésre kerüljenek. A városi közigazgatás e kétfázisú fejlődésének minél jobb bemutatása végett az alábbiakban' először az új hivatalok meg-, illetve egyes régi hivatalok, vagy ügykörök átszervezését és a polgármesternek az állami szervek munkájá37 SzÁL, Szpm. 63612/1944. sz. és SzÁL, Szegedi th. bizottság közgy. jkv. 1944. dec. 2738 SzÁL, Szpm. 62830/1944. sz.