Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig, 1944. október 11.–1945. április 4. : első közlemény / 71–97. o.

Szeged közigazgatása a város felszabadulásától Magyarország felszabadulásáig 75 telep, a Kefegyár, a fűrésztelepek, a Gyufagyár, a Dohánygyár már működtek és megalakították szakszervezeti csoportjaikat is. Az ipari munkások példáján felbuzdulva a vasút dolgozói, az orvosok, a pedagógusok, a postások, majd a földmunkások és a halászok is hozzáláttak a szervezkedéshez.

19 Megindult a szervezés a hivatalokban is, bár kemény harcot kellett folytatni a reakciós gondolkodású vezető tisztviselőkkel, akiknek befolyására néhány helyen még a városi bizottság küldöttjét, Tombácz Imrét is alig akarták beengedni. A reakció azt hirdette, hogy a tisztviselők nem lehetnek osztályharcos szakszervezet tagjai, és a városi bizottsággal szemben álló vezetőségi listákat állított össze. A városi szakszervezeti bizottság kommunistái azonban megnyerték a kistisztviselőket, altiszteket és az ő akaratuk érvényesült. Sikerült nekik a Horthy rezsimben rettegésben tartott emberek derekát kiegyenesíteni és szimpátiájukat a kommunisták felé irányítani.

80 Ezzel egyidőben természetszerűen megindult a harc az első rémületéből magához térő, újraéledő reakció mesterkedései ellen is. Hiszen a nagybirtokosok, nagytőkések és a klerikális reakció szovjetellenes, kommunistaellenes ideológiája még élénken hatott, különösen falun, de a városi kispolgári és értelmiségi rétegekben is. A szervezett munkásság azonban nem tűrhette (amint Révai József írta decemberben a Délmagyarországban), hogy Szegeden a Volksbundvezetők, a fasiszta ügyvédi szervezet főkolomposai még mindig szabadon vannak, és a hatóságok nem tettfék őket ártalmatlanná.

21 Erélyes fellépést sürgetett a Délmagyarország a rémhírterjesztők, aiitiszemita uszítók és a termelést akadályozó nyilasok ellen, akik befurakodtak a közigazgatásba, fertőzik az államapparátus munkáját.

22 Csakhamar a rendőrség is beavatkozott: november végéig már 22 személyt internáltak.

23 Az így megszilárduló politikai helyzet tette lehetővé azt, hogy december 3-án Szegeden megalakulhasson Magyarország első Nemzeti Bizottsága. A nemzeti bizottságok megalakítását az MNFF már említett programja javasolta, azért, hogy mint a harctérré vált és éppen hogy felszabadult területek első néphatalmi szervei, az életet megindítsák és újjászervezzék a közigazgatás gépezetét. Szegeden azonban a közigazgatás — mint látni fogjuk — ekkor már légóta, szinte a felszabadulás első napjától fogva működött: a bizottságnak, mely az MNFFben egyesült demokratikus pártok és a szakszervezet 2—2 delegáltjából alakult meg,

24 így első feladata már a közigazgatást irányító helyi önkormányzati testület, a törvényhatósági bizottság újjáalakítása lett. Ennek során teljesen mellőzve a viriKzmus mélységesen antidemokratikus intézményét, a bizottság december 13-án 79 tagú törvényhatósági bizottság megalakításáról hozott határozatot, a demokratikus pártok és a szakszervezet arányos képviseletével.

25 Három nappal később pedig, 1944. december 16-án a Belvárosi Moziban tartott nagygyűlésen, ugyancsak az NB javaslatát elfogadva, választották meg Szeged dolgozói a városnak az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe küldendő 25 képviselőjét.

26 A szegedi NB megalakulása — mélyet néhány nap múlva a debreceni NB-é követett — országos kihatásában is nagy jelentőségű esemény volt. Eltekintve attól, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásáig e két nagyváros Nemzeti Bizottsága volt az MNFF két legfontosabb politikai intézménye, eredményes és aktív működésük példát mutatott a később megszervezendő többi NB számára is. Így különösen jelentős volt a szegedi NB kezdeményezése a népbíróságok felállításában. Alig néhány nappal az NB megalakulása után ugyanis egy felháborító ügyészségi döntés nyomán (az ügyészség azzal az indokolással tagadta meg a vádemelést két letartóztatott volt nyilas szervezővel szemben, hogy a nyilas párt parlamenti képviselettel rendelkező párt volt, 19 Uo. 20 SzÁL, Visszaemlékezések gyűjteménye: Tombácz Imre visszaemlékezései. 21 Délmagyarország 1944. dec. 10. 3. old.: Révai József: Meg kell kezdenünk programunk megvalósítását. 22 Délmagyarország 1944. dec. 6. 1. old.: Erélyesen.. . 23 Délmagyarország 1944. nov. 23. 3. old.: Á rendőrhatóság elkezdte a tisztogatást. 24 Délmagyarország 1944. dec. 3. 2. old.: Megalakult a Magyar Függetlenségi Front szegedi bizottsága; — Nemes Dezső: A népi Magyarország fejlődése. Társadalmi Szemle XV. évf. (1960.) 4. sz. 18. old.; — Balázs Béla: A nemzeti bizottságok szerepe népi demokráciánk létrejöttében. Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből. Budapest, 1955. ' 167. old. 25 Gaál Endre i. m. 16. old. 26 Lőkös Zoltán i. m. 27. old.