Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig, 1944. október 11.–1945. április 4. : első közlemény / 71–97. o.

Szeged közigazgatása a város felszabadulásától Magyarország felszabadulásáig 73 gazdasági körzetére támaszkodhatott. Ennek gazdasági és igazgatási megszervezése, az így előálló újszerű kapcsolatok intézményes kiépítése jelentette a város előtt álló egyik fő problémát. A problémák másik része politikai és igazgatási természetű volt. Szeged 1944. október 11-én szabadult fel, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes: Nemzeti Kormány pedig az év legvégén s Debrecenben alakult meg. Az új magyar államiság megteremtését célzó szervező munkája és rendelkezései csupán a következő év elejétől kezdve éreztették fokozatosan hatásukat Szegeden is. Az ilymódon mintegy 3 hónapon át igazgatásilag teljesen önállósult s még azután is sok vonatkozásban saját erejére utalt város átmeneti szervezetének az új helyzetnek megfelelő kialakítása jelentette a város újonnan induló életének másik nagy feladatát — különös tekintettel arra a szoros gazdasági kapcsolatra. is, melybe a város így szűkebb környékével került. Tanulmánytinkban tehát azt kívánjuk megvizsgálni: hogyan és milyen eredménnyel oldotta meg e problémákat a szegedi városigazgatás 1944 utolsó három és 1945 első három hónapjában. /. Az igazgatási szervezet megindulásának és fejlődésének politikai alapjai Kezdettől fogva kétségtelen volt, hogy mindezen feladatok sikeres megoldása és a város gazdasági és igazgatási életének gyors és célszerű megszervezése elkerülhetetlenül számos, még a burzsoá rendszer által felállított gazdasági, politikai — és ezek vetületeként igazgatási — intézmény kisebb-nagyobb megváltoztatását, módosítását — de legalább (még a keretek meghagyása mellett is) a keretek új tartalommal való megtöltését igényli. Világos volt azon. ban az is, hogy e feladatok szervezésileg igen sokféleképpen oldhatók meg, s aszerint, hogy a városon belül a politikai vezetés milyen irányú, szolgálhatja a tőkés erők megerősödését,, éppen úgy, mint a dolgozó tömegek érdekeit. A Vörös Hadsereg jelenléte lehetetlenné tette a fasiszta, nyíltan jobboldali erők szervezkedését. De azt, hogy a meginduló fejlődés iránya és eredményei végül is kinek a javát szolgálják: elsősorban mégis a helyi tömegek harcának és aktivitásának kellett eldöntenie. Szeged közigazgatási életének és szervezetének megindulását vizsgálva, ezért különös jelentőségű e fejlődés politikai hátterének áttekintése és elemzése. Mert a Szegeden meginduló fejlődés irányát első perctől kezdve döntően az a körülmény jellemezte, és irányát az a körülmény szabta meg, hogy az új élet megindításának első lépéseit a szegedi kommunisták tették meg. Még a német megszállás utolsó napján, október 10-én, miikor a fasiszták fejveszett menekülése világossá tette, hogy a felszabadulás küszöbön áll, a hozzájuk csatlakozó régi szociáldemokratákkal, a helyi szakszervezetek több vezetőjével együtt megkezdték a legális pártszervezetek megalakítását.

8 A szovjet városparancsnokság már október 11-én tárgyalt a munkáspártok és a szakszervezetek helyi vezetőivel, akik a következő napokban munkájukhoz már jelentékeny segítséget és útmutatást kaptak az MKP külföldi bizottságának a Vörös Hadsereggel hazatért tagjaitól, kik ebben a városban máris jelentős számú munkásságra s köztük harcos kommunistákra számíthattak.

9 A hazatértek a felszabadított területek pártszerveinek és az újjáépítő munkának irányítására bizottságot alakítottak.

10 Az előkészületek után néhány napra, október 18-án alakult meg a kommunisták városi pártszervezete a színházban megtartott gyűlésen, melyen magukévá tették a Központi Vezetőség által előterjesztett programot, kiegészítve azzal, hogy utasították a városi tanácsban, rendőrségen és a polgárőrségben működő kommunistákat: teljes erejüket vessék latba a. 8 SzÁL, Visszaemlékezések gyűjteménye. 9 SzÁL, Visszaemlékezések gyűjteménye: Tombácz Imre visszaemlékezései. 10 Nemes Dezső: Magyarország felszabadulása. Magyarország fejlődése a felszabadulás után. Budapest, 1960. 174. old.