Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Réti László: Adalékok a Magyar Tanácsköztársaság pénzügyi politikájához : a Pénzügyi Népbiztosságnak az Országos Levéltárban őrzött iratai alapján / 47–70. o.

Adalékok a Magyar Tanácsköztársaság pénzügyi politikájához 63 „analóg a központhoz", a népbiztosok tanácsát (1292). (Mint ismeretes, később a Forradalmi Kormányzótanács rendeletben tiltotta el a népbiztosi cím használatát a helyi szerveknél). Április 5-én az újpesti direktórium részletes élőterjesztésben mutatja ki a lakásrendelet hiányosságait és kéri annak kiegészítését. Pl. ahol nincs házmester, ott a direktórium beszedheti-e a lakbéreket?' Mi a direktórium hatásköre tatarozással, építőanyag kiutalással, lefoglalással kapcsolatban? Az előterjesztést áttették a Szociális Termelés Népbiztosságához. A Szociális Termelés Népbiztosságának későbbi rendeletei mindezeket a kérdéseket szabályozták (1509). A helyi tanácsoknak — különösen fennállásuk első heteiben — sok gondot okozott a működésükhöz szükséges költségek előteremtése. Egyes tanácsok forradalmi öntevékenységgel oldották meg ezt a problémát. Így a ceglédi munkásés katonatanács április 5-én jelentette, -hogy az agitációhoz szükséges összegek előteremtésére önkéntes hozzájárulásra szólította fel a jómódú polgárságot. A várt bevétel egy és háromnegyed millió korona. Kérik a Pénzügyi Népbiztosság engedélyét az akció folytatásához. A népbiztosság április 15-én engedélyezi az akció folytatását azzal, hogy „adó kivetésétől tartózkodjanak." (1522). A jászberényi direktórium április 15-én közli, hogy a forradalom első napjaiban kényszerkivetéssel a város leggazdagabb 111 polgárától csaknem 500 000 K-t hajtott be a szegények és rokkantak támogatására. Tízen azonban ezek közül még nem fizettek, ezért kérik, hogy a kirótt összeget ezektől is behajthassák. „Felterjesztésünket azzal indokoljuk — írják —, hogy zúgolódásra ad okot azok részéről, akik már befizették, azokkal szemben, akik számításból a befizetést elmulasztották. Egyben kijelentjük, hogy á jövőben hasonló eljárástól tartózkodni fogunk." A Pénzügyi Népbiztosság május 7-én kelt, Dr. Kemény által aláírt válaszában közli: „nem teszek észrevételt az ellen, hogy a forradalom első napjaiban a város gazdag polgáraira kivetett és még ez ideig be nem folyt összegek befizetésére a hátralékban maradt egyéneket újból felhívja. Egyben felhívom, hogy a jövőben hasonló önhatalmú kivetéstől tartózkodjék." (2577). Érdekes a kiskunhalasi munkástanács április 8-án kelt jelentése arról, hogy a bankzárlatról elkésve értesült és addigra sokan kivették pénzüket a bankból. A munkástanács erre megállapította, ki mennyit vett ki, és ennek megfelelő összegű adót vetett ki az illetőre. A jelentés szerint „ez közmegnyugvásra történt." (1627).

11 A helyi munkástanácsok pénzügyi szükségleteik fedezésében eleinte gyakran önkényesen jártak el. Székely Béla pénzügyi népbiztos április 28-án levelet írt a Belügyi Népbiztosságnak, melyben felvetette, hogy sok vidéki munkástanács arra kényszeríti a helyi pénzintézeteket, hogy pénzt adjanak a közigazgatási költségek fedezésére. Ezt a rendszertelenséget meg kell szüntetni és hogy a legmesszebbmenő takarékosság biztosítható legyen, a kérdést rendezni keli. Egyelőre javasolja, hogy a tanácsok a bankok helyett az adóhivatalokhoz forduljanak (2926). A Belügyi Népbiztosság válasza ismeretlen, de a kérdés ké11 -A népbiztosság állásfoglalása az aktából nem derül ki. A hátlapon ennyi áll: „Sürgöny ment már! IV. 12."