Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Réti László: Adalékok a Magyar Tanácsköztársaság pénzügyi politikájához : a Pénzügyi Népbiztosságnak az Országos Levéltárban őrzött iratai alapján / 47–70. o.

64 Réti László sőbb úgy nyert rendezést, hogy az alsóbb tanácsi szervek pénzszükségleteit a felsőbb szervek, végső fokon a Belügyi .Népbiztosság utalványozta.

12 Sok városi, községi és megyei munkástanács a Pénzügyi Népbiztosságtól kérte a folyó kiadásaihoz szükséges pénz kiutalását. A népbiztosság e kérelmeket az első időkben teljesítette is, rendszerint azonban a kértnél kisebb összegeket utalt ki. így pl. Szabadszállás 93 000 K-t kért és 40 000 K-t kapott (2859). A tapolcai munkástanács 150 000 K kiutalását kérte, hogy a háború következtében előállott rettenetes nyomort valamelyest enyhítsék. A népbiztosság 50 000 K-t utalt ki, és felszólította a tanácsot, hogy a vagyonosoktól hajtsa be az adókat (2858).

13 Fejér megye direktóriuma május 12-én 500 000 K-t kér a községek közigazgatási költségeinek fedezésére. „A községi pénztárak üresek — jelentik —, azon.hír, hogy a Tanácsköztársaság a földmívesek adóját elengedi, alkalmas Tolt arra, hogy községi pénztárba a földmívesek részéről adó be ne folyjon." A népbiztosiság 100 000 K-t azonnal kiutal, azzal, hogy a jövőben a Belügyi Népbiztosság fog gondoskodni a tanácsok javadalmazásáról. (3822). Ettől kezdve a helyi tanácsokat pénzkérésükkel a megyei teljhatalmú politikai megbízotthoz utasítják (pl. 3764). Vannak azonban különleges pénzügyi problémáik a tanácsoknak ezután is. A legfontosabb a kékpénz-fehérpénz és az ezzel kapcsolatos aprópénz kérdés, amivel fentebb külön foglalkozom. De az általános rendelkezés ellenére egyes tanácsoknak továbbra is problémát okoz folyó kiadásaik fedezése. így a csepeli munkástanács június 24-én kéri, hogy a község bankbetétjeit, melyek összege körülbelül 400 000 K, szabadítsák fel és a Weiss Manfréd gyárat kötelezzék a községi adók befizetésére, „mert a Tanácsköztársaságnak is elsőrendű érdeke, hogy egy 25 000 lelket számláló és úgyszólván kizárólag lőszergyári alkalmazottakból álló község belélete zavartalanul és teljes rendben folyjon le". Az • elintézés azt mutatta, hogy a kérdés még nem volt elvileg tisztázva. Ugyanis a népbiztosság a betéteket még aznap felszabadította, de másnap, ezt az intézkedést távirataiig visszavonta. A bank erre jelentette, hogy 50 000 K-t már * kifizetett és azt visszaadni nem tudják, mert már felhasználták (6205). Az ügy folytatásáról itt nincs adat. A kecskeméti bankok június 17-én közlik, hogy a városnak kb. 6 és V2 millió koronát hiteleztek és kérik, hogy a népbiztosság most nagyobb kiutalást eszközöljön a város részére (6203). Az elintézésről itt sincs adat. A tanácsok munkájával kapcsolatos, bár lényegében nem pénzügyi vonatkozású kérdésről számol be a nagykanizsai tanács június 4-i levele. Ebben elmondják, hogy az ottani irgalmas-rendi ápolónők testületileg kiléptek a rendből és kórházi szolgálatba állottak. A tanácsnak sürgősen gondoskodnia kellett részükre civil ruháról. Erre a célra 14 000 K-t vettek fel az ottani Vörös Kereszt pénzéből (5569). 12 A Pénzügyi Népbiztosság egyébként hasonló átirattal fordult a Hadügyi Népbiztossághoz is, kérve, hogy az alantas katonai parancsnokságoknak tiltsák meg a közvetlen pénzigénylést a vidéki pénzintézetektől, és fizetési rendelvényt csak a hadosztályparancsnokságok gazdasági hivatalai adhassanak ki (2925). 13 Mindkét akta dátum nélküli, kb. május elején kelt. }