Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Réti László: Adalékok a Magyar Tanácsköztársaság pénzügyi politikájához : a Pénzügyi Népbiztosságnak az Országos Levéltárban őrzött iratai alapján / 47–70. o.

62 Réti László kezesére, hogy ezen összeget az igénybevett szakértők között érdem szerint ossza széjjel. A második forradalom bekövetkezte folytán a Magyar Élelmiszer Szállító Részvénytársaság ellenőrző munkástanácsa ezen összeget lefoglalta és sem nevezett szakértőknek, kiadni, sem pedig a Viktuália Kereskedelmi Részvénytársaságnak addig visszaadni nem akarja, amíg a Pénzügyi Népbiztosságtól ezen kérdésben határozott utasítást nem kap." A népbiztosság válasza nem sokáig váratott magára. Minthogy itt nyilvánvalóan arról volt szó, hogy a fiókvállalat segítségével egyes vezetők illegitim kettős jövedelemre tegyenek szert, a népbiztos közölte, hogy „tantiém felosztásához és kifizetéséhez hozzá nem járulok, s attól a társulatot

9 eltiltom" (2487). Nem egészen ide tartozó de kuriózumként itt közlöm, hogy egy akta szerint a kalocsai. borbélyok és fodrászok elhatározták, hogy üzleteiket köztulajdonba veszik é» körzetenként összpontosítják. „Az összpontosítás célja — írják május 23-án kelt jegyzőkönyvükben — az új szociális társadalomban való elhelyezkedés olyképen, hogy munkás és munkaadók között az osztályellentétet és bérharcokat megszüntesse és tekintve a szakma egészségügyi mivoltát, a fodrászokat látogató közönséget higéniai szempontból teljes egészében kielégítse." A jegyzőkönyvet aláírta 7 munkaadó, 15 munkás, valamint a városi direktórium elnöke (4862). Ezzel a szocializálással azonban a Pénzügyi Népbiztosság nyilván nem értett egyet, mert a szövetkezet által kért 10 000 korona hitelt nem adta meg. A Tanácsköztársaság tudvalevőleg szocializálta a hírhedt tevékenységükről ismert elhelyező irodákat és azok vezetését a Magyarországi Háztartási Munkásnők és Munkások Szövetségére bízta. A Pénzügyi Népbiztosság e Szövetséghez továbbította két volt elhelyező iroda tulajdonos panaszát, hogy az általuk előre kifizetett házbért nem kapták vissza. A Szövetség nevében annak alapítója és ügyvezető elnöke, Horváth Katica közölte, hogy a Forradalmi Kormányzótanács LXXVI. sz. rendelete ala.pján 85 elhelyező irodát államosítottak,. „Amennyiben egyetlen üzlet tulajdonosának sem fizettük vissza a már kifizetett lakbért, így a két fennt nevezettnek sem vagyunk hajlandók kifizetni, arra való tekintettel, hogy a volt üzlettulajdonosok az elhelyezésen éppen eleget kerestek és semmi szükségük- sincsen erre a kis összegre, amely a szervezetnek nagy megerőltetést jelentene." (7163). V. A vidéki tanácsok pénzügyei A Pénzügyi Népbiztosság iratai érdekes képet adnak a helyi tanácsok munkájáról is, persze elsősorban e munka pénzügyi vonatkozásairól. A helyi tanácsok számára a legfőbb pénzügyi probléma az volt, hogy megnövekedett •kiadásaikkal szemben szinte teljesen elapadtak a bevételeik. Adót senki sem fizetett és ezért a tanácsok eleinte a Pénzügyi Népbiztosságot, vagy a helyi pénzügyi szerveket ostromolták pénzért. A kezdeti bizonytalanság után kialakult később az a rend, hogy a helyi tanácsok pénzszükségletének fedezéséről a megyei tanácsok gondoskodtak, azokat pedig a Belügyi Népbiztosság látta el a szükséges pénzmennyiséggel. Később lépések történtek arra nézve is, hogy a helyi tanácsok pénzszükségletét saját bevételükből fedezzék. A Tanácsok Országos Gyűlésén részletesen tárgyalták, hogy a helytelenül eltörölt földadó helyett olyan új adót kell bevezetni, amely a magántulajdonban maradt 100 holdon aluli földbirtokot terheli és amely, vagy amelynek egy része, a községi háztartás pénzszükségletét fedezné. Ezen új adórendszer megvalósítására azonban már nem került sor.

10 Március végén Tatatóváros jelenti — Nagy Ágoston elnök aláírásával — y hogy megalakították a tanács 11 ,tagú végrehajtó bizottságát (Véhábé) és. 9 Helyesen: részvénytársaságot. 10 Lásd erről: Dr. Nagy Tibor i. m. 153—162. 1.