Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Réti László: Adalékok a Magyar Tanácsköztársaság pénzügyi politikájához : a Pénzügyi Népbiztosságnak az Országos Levéltárban őrzött iratai alapján / 47–70. o.

Adalékok a Magyac Tanácsköztársaság, pénzügyi politikájához 49 — viszonylag nagy mennyiségű — iratcsoportok bemutatásával, amelyeknek a Tanácsköztársaság történetének feldolgozása szempontjából nincs lényeges jelentőségük. Ilyenek például: az üzemek munkabérkiutalási kérelmei a- volt tulajdonosok zárolt folyószámláinak ^erhére; a pénzügyi alkalmazottak illetmény-, szabadság- és más személyi ügyei; a zárolt pénzösszegek feloldására, ékszerek, bélyeggyűjtemények visszaadására vonatkozó kérelmek stb. Nem foglalkozom a Külföldi Követeléseket és Tartozásokat Nyilvántartó Osztály irataival sem. Ez 129 db. bejelentést tartalmaz, külföldi tulajdonban levő magyar kibocsátású részvényekről és más értékekről. A bejelentéseket az osztály nem értékelte vagy csoportosította, hanem csak egyszerűen lerakta és így ezek hitelességét ellenőrizni nem lehet, a tudományos kutatás szempontjából tehát nincs jelentőségük. Az egyes dokumentumok bemutatásánál magában a szövegben (tehát nem külön lábr jegyzetben) zárójelben közlöm az idézett irat számát, rövidség kedvéért elhagyva a jelzet többi, minden iratnál azonos elemeit. Így tehát pl. (7004) azt jelenti, hogy Országos Levéltár, Pénzügyi Népbiztosság, elnöki iratok, 7004. szám. (Ált.—

VI—16. o.) pedig azt jelenti, hogy: Országos Levéltár, Pénzügyi Népbiztosság, Általános iratok, VI. Váltópénz-ügyek, 16. oldal. LA pénzügyi népbiztosság kezdeti tevékenységéről Március 21-től április 4-ig Varga Jenő vezette a pénzügyi' népbiztosságot. Ebben az első rövid időszakban születtek a Tanácsköztársaság alapvető pénzügyi és gazdasági rendelkezései, amelyeknek létrehozásában — mint tudjuk — Varga Jenőnek oroszlánrésze volt. Így a Forradalmi Kormányzótanács üléseinek jegyzőkönyveiből tudjuk, hogy Varga már március 22-én javaslatot tett az iparvállalatok államosítására.

4 A pénzintézetek államosítása, illetve állami irányítás alá helyezése ugyancsak március 22-én megtörtént már, és az új vezetők, akik az intézetek irányítását átvették, Varga Jenő és Székely Béla aláírásával ellátott megbízólevéllel rendelkeztek.

5 Néhány nappal később megjelentek „Az ipari, bánya- és közlekedési üzemek köztulajdonba vételéről" és „A pénzintézetek szocializálásának bevezetéséről" szóló rendeletek, amelyek kidolgozásában szintén döntő szerepe volt Varga Jenőnek és a pénzügyi népbiztosságnak. Az e rendelkezések előkészítésére, a tervezetek elkészítésére, esetleges megvitatására vonatkozó adatok azonban nem találhatók a népbiztosság fennmaradt irataiban. Ugyanakkor ezek az iratok érdekesen mutatják, hogy az elvi intézkedések kidolgozása mellett Varga időt tudott szakítani a közvetlen irányítás munkájára is. Éppen ezekben az első napokban országszerte nagy volt a tájékozatlanság és bizonytalanság, az egymás után megjelenő rendeleteket sok helyen nem értették meg és felvilágosításért, magyarázatért fordultak a pénzügyi népbiztossághoz. Már március 23-án Varga körtáviratot küldött a vidéki munkástanácsoknak, melyben közölte: •-'_•, „A pénzügyi népbiztos fölhívja a helybeli munkástanács vezetőségét, hogy a pénzintézeteknél elhelyezett páncélfiókok pecsétjének érintetlenségét szigorúan ellenőrizze, szükség esetén gyors és szigorú vizsgálatot indítson, és minden szükséges intézkedést a fiókok tartalmának megóvására megtegyen, nehogy akár az intézetek vezetősége, vagy tisztviselői visszaélést kövessenek el, avagy fosztogatók kirabolják azokat. A pénzintézeteket további utasításig felügyelet alá helyezzék." (1201) 4 Párttörtéheti Intézet Archívuma (a továbbiakban: P. I. Arch.), a Forradalmi Kormányzótanács üléseinek jegyzőkönyvei és gyorsírói feljegyzései. 1919. március 22-i ülés. 5 P. I. Arch.; Tagyob 2—2—4. o. 4 Levéltári Közlemények