Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Réti László: Adalékok a Magyar Tanácsköztársaság pénzügyi politikájához : a Pénzügyi Népbiztosságnak az Országos Levéltárban őrzött iratai alapján / 47–70. o.

50 Réti László Addig is tehát, míg a pénzintézetek irányításának kérdése rendeleti elintézést nyert, a népbiztos biztosítani akarta — és általában biztosította is — az. ott őrzött értékek megóvását, a gazdagok törvénytelen vagyonmentésének megakadályozását. E rendelkezés azonban túl általános volt és ezért különösen vidékről érkezett sok távirati érdeklődés a bankok lezárásával, betétek, osztalékok kifizetésével, a tisztviselők fizetésemelési igényeivel kapcsolatban. A kérdésekre Varga népbiztos válaszolt, a válaszfogalmazványokat részben sajátkezűleg írta, részben rövid utasításokat adott megfogalmazásukra. A válaszokban közölte, hogy rendeletek fogják rövidesen szabályozni az összes kérdéseket, addig is fizetést nem lehet emelni, osztalékot nem szabad kifizetni és a betétekből csak a feltétlenül szükséges összegek adhatók ki (1227, 1269, 1304, 1306 stb.). Emeljünk ki ezek közül néhány jellemző távirati választ. A „Nagykanizsai népbiztosság" március 23-án távirati értesítést kért, hogy mit csináljanak az ottani bankfiókokkal. Varga 25-én így válaszolt: „Szerdai lapban bankok működésére rendelet megjelenik, addig bankfiókokat őrizet alá venni, hogy értékeket ki ne vegyék." (1227). Március 27-én Kovács „pénzügyi népbiztosnak" Miskolcra táviratozta Varga: „Páncélfiókok megnyitásáról általános utasítás megy. Betétkönyvek ki nem adhatók. Indokolt esetekben előleg folyósítható, ha a tulajdonos a betétkönyv számát és összegét és egyéb adatait hitelt érdemlően igazolja."" (1269). Március 29-én Keszthelyről Fodor aláírással érkezett azon távirati értesítésre, hogy az ottani pénzintézeti tisztviselők az alacsony fizetés miatt sztrájkolni akarnak, Varga még; aznap így válaszolt: „Ottani pénzintézeti tisztviselők fizetésemelését semmi körülmények között sem engedélyezem. Általános rendezés rövid időn belül be fog következni." (1306). Március 28-án a népbiztosság a megyei munkástanácsokhoz körtáviratot intézett, melyben két szakember kijelölését kérte, akik ideiglenes megbízatással irányítsák a körzetükben levő pénzintézeteket. Egyikük utasítások átvétele céljából azonnal jöjjön fel a népbiztossághoz (1278). Ezzel lerakták az alapját annak a későbbi hálózatnak, melynek segítségével a Pénzügyi Népbiztosság ellenőrizte és irányította a vidéki bankok munkáját. Varga Jenő április elején — a pontos idő nem állapítható meg — táviratot intézett az Osztrák—Magyar Bank bécsi központjához, melyben közölte, hogy a bank vidéki fiókjainak lefoglalása csak azok vagyonának megvédését szolgálja, a későbbi vagyonjogi elszámolást nem érinti (1356). Ez az értesítés összhangban volt azokkal a későbbi intézkedésekkel, amelyek a külföldi vagyonnal kapcsolatos minden rendelkezést ideiglenes, átmeneti természetűnek nyilvánítottak, a végleges rendezést egy államok közötti megállapodásra bízva. Varga Jenő szereplése a pénzügyi népbiztosság élén ezzel be is fejeződött,, április 4-én, a Forradalmi Kormányzótanács átszervezésekor, új, nagyobb feladatot kapott. v \ . . //. Külföldi pénzügyi és gazdasági kapcsolatok kérdései A népbiztosságot kezdettől fogva erősen foglalkoztatták a külfölddel való pénzügyi kapcsolatok kérdései. A Tanácsköztársaság új, szocialista gazdasági rendjének, a kapitalista gazdasági világgal való kapcsolatainak elvi és gyakorlati problémái természetesen még nem voltak kidolgozva. A szovjet-oroszországi tapasztalatokat sem lehetett teljes mértékben felhasználni, egyrészt, mert nem voltak eléggé ismeretesek, másrészt, mert ott a helyzet ebből a szempontból