Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE / SZERK. BÉLAY VILMOS - Bélay Vilmos: Voproszü Arhivovegyenyija, 1961–1962 / 322–328. o.

326 Folyói ratszemle kiadott, a levéltári anyag komplektizálására és selejtezésére vonatkozó rendelet nem érinti levéltári vonatkozású lenini dekrétumok elveit. Tanácsokat adnak arra vonatkozólag, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni a selejtezés alá vont fond létrehozója szervezetének és tevékenységének tanulmányozása során. — M. Sz. SZELEZNYOV hozzászólásában (42— 51. pp.) annak az elméletnek veszélyeire hívja fel a figyelmet, amely egyes alacsonyabb színtű szervek teljes iratanyagára könnyen kimondja a halálos ítéletet, magának a fondképzőnek a társadalmi életben elfoglalt helyzete és az ott játszott szerepe alapján. — V. D. SZAMSZONOV hozzászólásában (52—56. pp.) főleg azt hangsúlyozza, hogy a selejtezés műveletét alá kell rendelni a levéltárak komplektizálási feladatainak. Az legyen szerinte a komplektizálás és selejtezés legfőbb szempontja, hogy a levéltári őrizetre átvett dokumentumok a fondképző tevékenységét valamennyi vonatkozásában és működésének egész korszakára kifejezze^. — N. A. IVNYICKIJ a járási (rajon-) levéltárak újjászervezésének kérdését elemezve annak fontosságát hangoztatja, hogy a kolhozirattárak épségben fennmaradjanak (56— 59. pp-). — A folyóirat részletesen ismerteti a Moszkvai Állami Történeti Levéltár Intézet és a két levéltári folyóirat szerkesztősége rendezésében lezajlott vitát, melynek tárgya a szovjet korszakra vonatkozó forrásanyag problémája volt (60—66. pp.). A vita leginkább a szovjet korszakra vonatkozó forráskiadványok archeográfiája kérdései körül folyt, a résztvevők főleg az említett Intézet, a Levéltári Főigazgatóság és néhány_ szövetségi köztársaság levéltári igazgatóságának munkatársai voltak. — A folyóiratban közölt kisebb cikkek közül kiemeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom -néhány forrása keltezése kérdésévej és külföldi levéltári terminológiai munkákkal foglalkozókat (67—78. pp.). — ZDENEK SAMBERGER a Csehszlovák Szocialista Köztársaság levéltárügyét ismerteti (88—95. pp.). A folyóirat a fentieken kívül közöl több a levéltári szakmai tapasztalatcserével, újabban előkerült dokumentummal, egy-egy kiemelkedő szovjet levéltáros munkájával foglalkozó, kisébbterjedelmű cikket is. 1962: 1. szám: D: D. GOLOVANOV a levéltári iratoknak a legutóbbi években különféle célokra való felhasználásáról ír (3—8. pp.). A népgazdasági jellegű kutatásokon kívül a tudomány fejlesztése érdekében is sokat tettek a szovjet levéltárak. A levéltári forráskiadványok összeállításában egyre nagyobb részt vállalnak a kisebb területi levéltárak, amelyek eddig nem foglalkoztak ezzel. Megjegyezzük, hogy a levéltári forráskiadványok — tematikájukat tekintve —- 70%-ban a szovjet korszak történetével foglalkoznak. — V. V. ANYIKEJEV a pártlevéltárak forráskiadási tevékenységéről számol be (9—16. pp.). A pártlevéltárak dolgozói ez idő szerint 47 forráskiadvány és 18 visszaemlékezés-gyűjtemény összeállításával foglalkoznak. — M. J. KAPRÁN a szovjet levéltárosok nemzetközi kapcsolatairól szóló írása (17—24. pp.) magyar fordításban olvasható a Levéltári Szemle 1963. évi 1—2. száma 212—220. oldalain. — F. I. SZALOV a múzeumoknak az ideológiai munka területén betöltött szerepéről szól (25—32. pp.). — A. A. ZIMIN a XVI. századi Oroszország helyi igazgatására vonatkozó források felhasználásának metodikáját elemzi (33—45. pp.). A cikk jórészt N. J. Noszov 1958ban megjelent munkájának bírálata. — Az Orosz Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság levéltárosai több egymást követő kisebb cikkben foglalkoznak a köztársaság levéltárai munkája megjavításának lehetőségével, tekintettel a XXII. kongresszus határozataira. — V. J. DERBINA—Sz. T. PLESAKOV azt a kérdést vizsgálják, hogy miként biztosíthatják a kommunizmus építése kora dokumentumanyagának megőrzését (51—61. pp.). — I. M. FEIERBERG—A. A. SILOV a Köztársaság Levéltári Igazgatósága tudományos-metodikai munkáját ismerteti (61 — 65. pp.). — H. H. KAMALOV a Leningrádi Terület Októberi Forradalmi Levéltárának (GAORLO) komplektizálási munkájáról számol be (65—67. pp.) — V. I. BOGATOV azt vizsgálja, hogy miként használható fel a kommunista brigádnapló történeti forrás gyanánt (67— 71. pp.). — T. P. KORZSIHINA a Köztársaság Központi Állami Levéltára iratanyaga katalogizálásáról számol be (71—74. pp.). Az /1961. év során 43 000 katalóguscédula készült a levéltárban, hét tudományos • munkatárs végezte a feltáró munkát, közben folyt az osztályozási szkéma pontosabbá tétele, további bontása. — A. P. BJELIGURA a járási (rajon-) levéltárak speciális.problémáival foglalkozik (75—76. pp.). Egy kisebb cikk a népgazdasági tanácsok levéltárairól szól (77—79. pp.), egy másik a kujbisevi levéltárosoknál tett látogatásról számol be (79—80. pp.). — A dokumentumok vádolnak című közlemény Heusinger náci tábornoknak a különféle hadműveleti tervek kidolgozásában való közreműködését mutatja be (81—85. pp.). — A kisqbb közlemények közt olvashatunk a szovjet színház történetével foglalkozó kiállításról, az Orosz Irodalmi Intézet kareliai archeográfiai kirándulásáról, és az iratok fertőtlenítésére szolgáló helyiség berendezéséről (85—93. pp.). — B. A. GOLCEV a hivatalos (szolgálati) iratok külső megformálására ad tanácsot (94—100. pp.). 2. szám: B. N. BOGATOV a levéltári iratok katalogizálásáról és széleskörű felhasználásáról ír (3—10. pp.). A szovjet levéltárügy mai fejlettségi foka már nem tűri — írja —, hogy