Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Paulinyi Oszkár: A Magyar Kamara városi bizottsága, 1733–1772 : forrástani tanulmány / 33–46. o.

\ \ A MAGYAR KAMARA VÁROSI BIZOTTSÁGA 1733—1772 (Forrástani tanulmány) A magyar kamara 1733. július 21-i ülésében egy különbizottságot küldött ki a szabad királyi városok által eladdig a kamarához már beküldött házi számadások felülvizsgálására.

1 A bizottság b. Péterffy József Antal (somoskeői) tanácsos elnöklete alatt b. Mednyánszky László (medgyesi), Okolicsányi László, Weidinger Xav. Ferenc és Neffczer Jakab tanácsosokból állott, akik mellé még egy titkárt és a számvevőt rendeltek ki segéderőkül, gondoskodván mindkettő helyettesítéséről is.

2 így alakult meg a később „városi" néven ismert bizottság, a magyar kamara első állandó jellegű bizottsága. Állandósulását már eleve magával hozta az elébe szabott feladat, hiszen nem kevesebb mint 38 szabad kir. város számadásának rendszeres, évről évre visszatérő felülvizsgálatáról volt szó, sőt egyelőre a bizottságnak egész 1724-ig visszamenőleg kellett a számadatokkal foglalkoznia. A városok házi számadásainak a felülvizsgálata és vele a városok háztartásának, gazdálkodásának a rendszeres ellenőrzése új mozzanatként tűnik fel ekkor a kamara ügyvitelében. A tisztújítások biztosi ellenőrzésének valamelyes előzményszámba vehető gyakorlatával szemben, amint az elsősorban a városi tanácsok katholizálásának az érdekében az 1670-es évek óta meggyökeresedett, a városok háztartásának az ellenőrzése korábbi önállóságuknak és függetlenségüknek újabb nagymérvű megszorítását jelenti az abszolutizmus jegyében önmagát mindinkább az állammal azonosító királyi hatalom részéről.

2/a Az indítékot a régi, a feudális uralkodó osztályok hatalom szervei — a nagybirtok, a megyék és a városi tanácsok — által kézben tartott régi adóbehajtó-gépézetnek a lazasága és az adózó elnyomott osztályok terhét sokszorozó korrumpáltsága

3 szolgáltatta. A cél pedig a visszaélések felderítése, rendes pénzkezelés és szabatos számvitel kialakítása, a tékozló gazdálkodás kiküszöbölése volt. A kérdést alaputasítása értelmében tulajdonképpen a kormányzatnak 17241 „... pro revisione rationum domesticarüm statum dominalem in. se complectentium per liberas regias civitates hactenus et usque ad annum praesentem ad regiam hanc cameram transmissarum..." — a magyar kir. kamara 1733. július 21-én kelt felterjesztése a bécsi udvari kamarához (fogaim.): Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: ÓL), Magyar Kamarai Levéltár (a továbbiakban: MKL), Expeditiones carneralés, 1733, Julius, Aulicae camerae, no. 16. 2 A bizottság összetételét 1.: OL, MKL, Protocollum consistoriale consilii cameralis, 1733, pag. 490, 531—532. 2

/

a Gárdonyi Albert: Városaink a török hódoltság után. Városi Szemle 1946, 565—586. 1. 3 1715. évi 57. te. 1. §. 3 Levéltári Közlemények