Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE / SZERK. BÉLAY VILMOS - Vörös Károly: Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs, Bd. 13–15. (1960–1962) / 308–310. o.

Folyóiratszemle 305 FOURNOUX; J.-G. GIGOT; CHR. GUT;,J. SABLOU: A községi irattárak rendezésére hivatott megyei szervek. A kis községek irattárainak rendezése a megyei levéltárvezetők egyik fontos feladata. Négy francia megye ilyen irányú kísérleteiről számolnak be az illetékes levéltárvezetők az 1961. évi párizsi levéltáros-kongresszusnak tett jelentésükben. Valamennyien külön kirendelt megyei tisztviselőkkel végeztették a rendezést, a levéltárvezető irányításával, a levéltár — és részben a megye — költségére (73—85. pp.). — F. POIRIER—COUTANSAIS a Loire-i levéltárban iratok tárolására használt dobozok sematikus ábráját, leírását adja (86—87. pp.). — I. GUÉRIN: A társadalombiztosítási levéltár című cikkében — elemezve a társadalombiztosító « pénztárak iratanyagának fajtáit, történeti értéküket, más anyagban való föllelhetőségüket, megállapítja, hogy az iratok zöme nem képvisel történeti értéket, levéltárba szállításuk nem indokolt; csak bizonyos iratfajták begyűjtése szorgalmazandó (111—120. pp.). •— H. BLAQUIÉRE; R. LACOUR; A. VILLARD; E. BARATIER: A megyei levéltárak és a területi pedagógiai dokumentációs központok együttműködése. — A pedagógiai dokumentációs központok sorát — miniszteri felhívásra — a Toulouse-i nyitotta meg, 1955-ben. E központok legfőbb feladata az, hogy az . oktatásügyet, főképp a történettanárokat történeti dokumentumokkal lássa el. A levéltárakkal tehát szoros kapcsolatot kell tartaniok. A dokumentációs központ folyóirata tág teret biztosít a levéltárosok cikkei számára, lehetővé válik a levéltári forrásanyagra támaszkodó művek kiadása és terjesztése; a központ propagálja a levéltári kiállításokat, megkönnyíti a levéltár technikai felszereléseinek beszerzését, viszont a központ által rendezett kiállításokra a levéltár iratokat kölcsönöz. Haute-Garonne megye levéltára a Toulouse-i, Rhone megyéé a Lyon-i, a Bouchesdu—Rhőne-i az Aix—Marseille-i központokkal épített kí szoros együttműködést. A megyei levéltárvezetők beszámolói az eddigi eredményeket ismertetik. Mindhárom beszámoló visszátérő motívuma: a szerény lehetőségekkel rendelkező levéltár a dokumentációs központokkal való gyümölcsöző együttműködés révén jelentős anyagi bázishoz jut (121—130. pp.). — J. MONICAT: Levéltárosok szakképzése és utánpótlásának ügye Franciaországban. — A francia levéltárosok baráti és szakmai egyesülete 1961. évi közgyűlésére vitaanyagként — kördérdés formájában — kidolgozott téma. Részletei: az École des Chartes egyeduralma, tananyaga, a „levéltáros szakmai gyakorlat" (a Stage Technique) kép^ zése megfelel-e a szükségleteknek? A cikkben erre vonatkozó javaslatok olvashatók (131— 138. pp.). — A Beérkezett kiadványok rovat J. COLNAT a francia becsületrend XIX. századi történetéről írott munkáját (Annuaire de la Société d'Histoire et d'Archéologie de la Lorraine 1961. évf. 131—148. pp.) méltatja. A mű a Légion d'Honneurnek a Moselle-i levéltárban őrzött iratanyagára támaszkodva gazdag társadalom- és helytörténeti vonatkozású adatokkal egészíti ki szűkebb témáját. A Revue administrative 1961. január-februári számában M. DuRAND-BARTHEZ cikke a francia levéltárigazgatás megújulásit, különösképpen a technikai újításokat (állványzat-problémák) tárgyalja. (E két munkát F. DOUSSET ismerteti. 106. p.) — P. PIETRESSON DE SAINT-AUBIN A régi Lille (Történeti vázlat Lille-ről) (Bull. des Arms des musées de Lille, 1960. 24 p.) és Az élet a XVII. századi Lille-ben, a városnak Franciaországhoz történt csatolása után, két Lille-i krónikás elbeszélése alapján (Lille, 1960.) című értékes helytörténeti műveiről; E. TAILLEMITE a régi tengerészetügyi levéltár történetét, rendezési tervét, a fond egykorú sorozatainak rövid tartalmát adó levéltári útmutatójáról (Paris, 1961); végül a „Turgot, mint Limousin tartománv intendánsa, 1761—1774" című, múzeumi és levéltári dokumentumok alapján megrendezett kiállítás katalógusáról olvashatunk ismertetéseket. (178— 180. pp.) — Az Ismertetések rovatban A. LÁBAT tollából beszámolót találunk H-F. BÜFFET: Ille-et-Vilaine című (megjelent a Les Documents de France c. gyűjteményben, Paris, 184 p.) monográfiájáról, amely az idegenektől kevéssé látogatott megye leírását adja, az ilyen jellegű művek kiadásának előfeltételeként megkívánt reklámízű szövegrészek viszonylagosan szűk keretek közé szorításával (50—51. pp.). A helytörténeti munkák közé kell sorolnunk F. DE VAUX DE FOLETIER: Párizs hidjai (La Rochelle, 1960.) című, szerző 1958—59-ben tartott rádióelőadássorozatát illusztráltan egybefoglaló (ism. V. PÉROTIN, 104. p.) valamint J. WAQUET: Képek Eure-et-Loir-ból (a Chartres et l'Eure-et-Loire c. útikalauz 25—61. oldalán közölt, különnyomatként is megjelent — Toulouse, 1961.) című, az újtípusú, fejlettebb formájú útikalauzok közé sorolandó, irodalmi és történeti vonatkozásokkal gazdagított s a Beauce-vidék / műemlékeit szuggesztív módon láttató munkáját (ism. M. DUCHEIN, 104—105. pp.). — A CH. BRAIBANTNAK, a francia levéltárak főigazgatójának, a Levéltárak Nemzetközi Tanácsa tbelnökének külföldi kollégái részéről felajánlott tanulmánygyűjteményt (Bruxelles, 1959.) CH. KECSKEMÉTI méltatja (174—176. pp.). — B. GILLE: A manufaktúrák főtanácsa (a jegyzőkönyvek elemző leltára) 1810—1829. (Paris, 1961.) című, sommás intézmény- és hivataltörténetí bevezetővel ellátott munkája a XIX. század elejének gazdaságtörténete szempontjából is jelentős forrásműnek számít (ism.: R. MARQUANT, 176—177. pp.). — A Krónika rovatban a párizsi Országos levéltár, a Hadsereg Történeti Intézete, a Tengerészeti Történeti Intézet, s a „Ten-