Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE / SZERK. BÉLAY VILMOS - Padányi Gulyás Gyuláné: La Gazette des Archives, No. 32–35. (1961) – No. 36–39. (1962) / 304–308. o.

\ Folyóiratszemle 301' segédletek kiadására. Szorosabb kapcsolatot kell létesíteni a szocialista országok levéltáraival. Meg kell valósítani az iratok konzerválásának és restaurálásának feltételeit. —, L. DIMITROV „A helyi néptanácsok dokumentációs anyagainak selejtezése" c. cikkében (7—20. pp.) abból a megállapításból indul ki, hogy a bolgár levéltári elmélet egyik legkidolgozatlanabb területé — de a gyakorlatban is a legtöbb gondot okozó problémája a selejtezésre és megőrzésre kerülő iratok szétválogatása. A bolgár levéltárosok munkáját nagy mértékben nehezíti az a tény, hogy az állami levéltárak hálózatát csak a közelmúltban szervezték meg, s eddig az iratok selejtezése teljesen önkényesen és minden felügyelet nélkül folyt. Sok helyen olyan mértékben megsemmisítették az iratokat, hogy a levéltári átadásra már csak jelentéktelen mennyiség maradt. — K. ZSECSEVA „Az állami levéltárak hozzájárulása a harmadik ötéves terv határidő előtti teljesítéséhez" c. cikke (21—31, pp.) megismertet bennünket a bolgár levéltárosoknak az iratok felhasználása érdekében kifejtett tevékenységével. Számos felsorolt példából láthatjuk, hogy a bolgár levéltárak a különböző intézmények igényeit figyelembe véve rendezik, teszik kutathatóvá a még rendezetlen fondokat. Az állami levéltárak időnként írásban tájékoztatják az érdekelt intézményeket a kutatási lehetőségekről, találkozókat szerveznek szakemberekkel, amelyeken megbeszélik a levéltárban levő iratoknak az adott munkaterületen való felhasználhatóságát stb. A cikkíró a levéltári dokumentumok gyakorlati hasznosításának számos példáját ismerteti. A 6. kötetben (1962) N. PELOVSZKA: AZ állami levéltárak és az ideológiai és politikai munka követelményei (3—13. pp.) c. cikkében azt a kérdést elemzi, hogy a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága 1961 novemberi plénumán hozott határozatok milyen feladatokat rónak a bolgár állami levéltárak dolgozóira. A levéltárosoknak kötelességük a gondjaikra bízott levéltári anyagot az ideológiai munka támogatására felhasználni, ecélból — hasonlóan a mi levéltáraink dolgozóihoz — dokumentumgyűjteményeket állítanak össze, monográfiák írásában vesznek részt, a levéltári anyagot ismertető előadásokat tartanak munkáskollektívák, ifjúsági szervezetek, vagy tájismertető klubok hallgatósága előtti A cikk hangsúlyozza a személyi kultusz maradványai felszámolásának szükségességét. — P. PANAJOTOV: az állami levéltárakban őrzött személyi eredetű fondók kiegészítése kérdéseit elemzi (14—21. pp.) A cikke elmondja, hogy az egyes bolgár állami levéltárak milyen munkát fejtettek ki ezen a területen az utóbbi időben. — D. MINCEV a levéltári iratanyagnak az oktatásban való felhasználásáról ír. (22—30. pp.) A Dokumentumok rovatban mindhárom kötetben rövid bevezetővel ellátva több levéltáros publikál közérdeklődésre számot tartó dokumentumokat. Ezek kivétel nélkül Bulgária újkori és legújabbkori történetéből, általában a nemzeti-felszabadító és munkásmozgalmi-forra^ dalmi harcok részleteit megvilágító terjedelmes forrásközlések. Az így bemutatott témák a következők: Kultúrbrigádok segítsége a falvak számára Szófia körzetében 1945—46-ban. (4: 47—97. pp.) — A bolgár dohánygazdaság kirablása és elpusztítása a fasiszta Németország által a második világháború alatt, 1940—1944. (4: 98—150. pp.) — Katonafelkelések a fronton az első világháborúban, 1914—1918. (4: 151—190. pp.) — Két dokumentum Varian Jorlanovnak, Cservena Voda falu forradalmi csapatvezérének életéhez. (1868-ból, illetve 1875ből.) (4. 191—196. pp.) — A kultúrfront szervezetei Bulgáriában a felszabadulás utáni első évben. (5: 32—83. pp.) — A tanulóifjúság forradalmi harcai Sumen városban, 1914—1944. (5: 84—111. pp.) — A bolgár nép harca a müncheni összeesküvés meghiúsításáért, 1938—1939. (5: 111—140. pp.) — Az éhezők felkelése Tirnovo körzetben 1918-ban. (5: 141—161. pp.) — Újabb adatok Marin Drinov tudományos tevékenységéhez. (5: 161—173. pp.) — Dokumentumok a bolgár népesség helyzetéhez Tirnovo Kásájában (török belváros), a Krími Háború idején, 1853—1856. (5: 174—221. pp.) — A népi demokratikus kormány első lépései a mezőgazdaság gépesítésére, 1945—1948. (6: 31—74. pp.) — A Hazafias Front tevékenysége 1944. szeptember 9 előtt. (6: 75—100. pp.) — A munkáspárt harca a népfront megteremtéséért, 1935—1938. (6: 101—139. pp.) — Dimcso Debeljanov három kiadatlan levele. (6: 140— 142. pp.) — Kiadatlan levelek Nedjo jekov hagyatékából. (6: 143—160. pp.) A levéltári fondók és dokumentumok ismertetése c. rovatban 8—10 oldalas tájékoztatásokat kapunk egyes problémacsoportok zárt fond vagy iratgyűjtemények formájában fennmaradt forrásanyagáról. A három kötet e rovatban megjelent cikkei jól megmutatják, hogy az adatfeltárásnak ez a narratív formájú, lényegében a mi tematikai feltárásunkkal, illetve fondés levéltárismertetés műfajunkkal azonos jellegű típusa milyen hasznos segítséget nyújthat a történészek számára. A Közlemények rovatban legnagyobbrészt az egyes állami levéltárak adnak ismertetést levéltári őrizetre újabban átvett fondjaikról. Ezek a rövid, legfeljebb 30—40 soros — általában azonban még ennél is rövidebb — ismertetések ugyancsak hasznos tájékoztatást adnak a bolgár történészkutatóknak. Előnye e műfajnak az is, hogy ilyen módon aránylag nagy menynyiségű anyagra tudják felhívni a tudomány figyelmét és éppen olyanokra, melyek eddig még