Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig, 1944. október 11.–1945. április 4. : második közlemény / 247–271. o.

Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig (II.) 263 visszafizetéséért a város egész vagyonával felel, öt címletben 2625 db kötvény kibocsátását határozták el, ami 50 000 mázsa búza árának megfelel névértékben 5 év alatt visszafizetendő kölcsönt jelentett. A kötvények 4°/o-kal kamatoztak. Minden kölcsönadott 40 pengő egy mázsa búzának a visszafizetés időpontjában hatóságilag megállapított ára szerint került kifizetésre. A tervezet szerint a visszafizetés a kibocsátást követő három év múlva kezdődött oly módon, hogy két év alatt a kölcsönt visszafizették. Ezzel a megoldással a kölcsönt öt év alatt rendezték és a törlesztési összeg a város költségvetését a kölcsönösszeg 20%-ában terhelte. A kölcsönt 1944. december 31-én bocsátottak ki, s eredményes volt, amint az a polgármester március 17-iki közgyűlési beszámolójából kitűnik. Ügyanynyira, hogy csak 20 873 q jegyzését fogadták el mászánként 40 pengővel (a jegyzésből így ténylegesen 824 520 pengő folyt be) és a további jegyzést leállították.

200 A bevezetett illetékemelésekkel, és az egyenesadók felemelésével ui. legalább 1945 tavaszán a 4°/o-kal kamatozó búzakölcsönből így befolyt jövedelem is elégséges volt a háztartás egyensúlyának helyreállítására.

201 A város háztartásának nehéz helyzetét és a gazdasági élet megindulását általában is nehezítette, hogy a bankok vezetői elmenekülésük alkalmával a pénzkészletet és a bankok, könyveit is magukkal vitték. Ennek következtében nem indulhatott meg a bankok kölcsönzési és tőkegyűjtési munkája. Minderre a szegedi pénzintézetek itthon maradt tisztviselői október 28-iki értekezletükön rámutattak és hatósági pénzintézet létesítését javasolták. A megbeszélésen a szovjet városparancsnokság kiküldöttje is részt vett. Az itt kialakult terv szerint a város a szovjet városparancsnokság szóbeli rendelkezésére hivatkozva egy „Szeged városi bank"-ot alapított volna mint közigazgatásilag kezelt üzemet. A bank önálló vagyonkezeléssel, bírálóbizottsággal, a városi számvevőség ellenőrzésével működött volna. Ügyletkörébe tartoztak volna a betétek, kölcsönök, az Áruátvevő és Beszerző Hivatalnak az előlegek utalása s a valutaüzlet. A tervek szerint a bank minden tevékenységét, a betétek visszafizetését a város szavatolná; az elhelyezett betéteket csakis a városi vezetőség beleegyezésével lehetne kölcsönadni termelési célra, vállalatnak váltó ellenében. Személyi hitelek nem lettek volna engedélyezhetők. A működés megindulásához feltétlenül szükséges lett volna azonban, hogy a Vörös Hadsereg az általa kibocsátott pengőben hitelt adjon, vagy,* hogy a város bocsásson ki szükségpénzt.

202 A bank működéséről azonban nincs tudomásunk. A hitelélet nem ezen az úton indult meg, hiszen a bank pénzkészletét a betétekből gyűjtötte volna, a gyors pénzromlás pedig mind a betétek gyűjtését, mind a kifizetést a gyorsan változó magasabb összegben eleve,nem tette lehetővé. A bankalapítás ügye azonban jellemző példája, hogy a parancsnokság és a városi tanács a bankszakemberekkel együtt

203 milyen úton-módon kereste a gazdasági élet megindításá200 SzÁL, Szegedi városi tanácsi jkv., 1944. november 28. 201 SzÁL, Szpm., 27094/1945. sz. 202 SzÁL, Szpm., 59769/1945. sz. 203 Emellett zavart okozott a váltópénz növekvő hiánya is. Nehezen ment így a munkások fizetése, de a kereskedelmi forgalomban sem akarták a kereskedők vagy az őstermelők elfogadni a nagycímletű bankjegyeket. A Gazdasági Bizottságban javasolták a tanácsnak váltópénz nyomatását is, de csak annyiért, amennyinek megfelelő 1000 pengős bankjegy jut be a tanácshoz: ezeket a bankjegyeket letétbe helyeznék a városi főpénztárnál. A tanács