Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig, 1944. október 11.–1945. április 4. : második közlemény / 247–271. o.

Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig (II.). 261 terhe. Fedezetére tehát közmunkaalapot létesítettek: ide fizették be a havi 30 pengő járulékot azok, akik alóla mentesítve voltak. A közmunkaügyi kiadások nagyságára jellemző, hogy 1945. március közepéig félmillió munkanapot dolgoztattak és a munkások napi bére végül 8—25 pengőben volt megállapítva. A tanács 1945 márciusáig így 2 696 000 pengőt fizetett ki közmunkára. A jövedelmek fokozására a városi illetékek felemelését is megkísérelték. Felemelték a fényűzési adót, emelték a tápéi komp átkelési díját, a piaci helypénzeket, a mérlegelési díjakat, a kövezetvámot, a szeszesitalok fogyasztási adóját, s a hidakon az átkelési díjakat. De az így nyert jövedelmek sem fedez- ; ték a közmunka terheit,. Új bevételi források után kellett nézni. A tanács egyes üzemágak községesítését már a városi üzemek működésének megindításával egyidejűleg napirendre tűzte, s a kisebb községesítéseket már elég hamar megkezdte. így a felszabadulás után a város nevében a Gazdasági Bizottság házi kezelésbe vette a gazdátlanul maradt nagyfai börtöngazdaságot,

187 1945 januárjában pedig házi kezelésbe vette és a számvevőség felügyelete alá rendelte a Helyőrségi Közétkeztetési Bizottság élelmezési üzemét.

18

* Mivel a kenyérellátást a magánpékek csak magas áron tudták biztosítani, a-tanács az árnivellálás céljából községi kenyérüzemet létesített: az üzem megindításához forgótőkét biztosított és lefoglalta egy volt fasiszta tulajdonosnak és egy elmenekült péknek az üzemét.

189 Mindenféle szempontból jelentős lépés volt az, hogy a deficit csökkentése érdekében 1944 decemberében községesítették a mozikat, 1945 márciusában pedig átvették a villamosvasutat is. ' A következő év elején — egyidejűleg a mozgóképszínházak

190 és a Közúti Vaspálya rt.

191 már említett átvételével — iparengedélyek visszavonásával községi temetkezési vállalatot is felállítottak.

192 De nemcsak üzleti, hanem politikai érdekből is lefoglalta a tanács a Nemzeti Sajtóvállalat könyv- és papírkereskedését, melynek elmenekült tulajdonosa a nyilas párt tagja volt és a Baross Szövetség helyi csoportját vezette. A vállalatot először a kommunista párt szegedi szervezete kapta meg, néhány nap múlva azonban a határozatot módosították és a „Szikra" könyvkiadót helyezték be.

193 A kommunista párt szegedi szervezetének a tanács az Árpád Nyomda és Könyvkiadó Termelő és Értékesítő Szövetkezetet foglalta le és vette igíénybe azzal az indokolással, hogy a részvényesek túlnyomóan fasiszta beállítottságúak voltak.

194 A Szegedi Új\Nemzedék Lapkiadóvállalat Rt. nyomdáját ugyancsak a részvényesek fasiszta volta miatt a Hírlapkiadó cégnek adták át, azzal a kikötéssel azonban, hogy a havi forgalom 10°/o-át a városi főpénztárba kell befizetni.

195 186 SzÁL, Szegedi Közigazgatási Bizottság jkv., 1944. október 31., november 1, 10. 188 SzÁL, Szpm., 713/1945. sz. 189 SzÁL, Szpm., 2052/1945. sz. 190 SzÁL, Szegedi th. bizottság közgy. jkv., 1945. március 17. 191 SzÁL, Szpm., 63805/1944. és 62444/1944. sz. 192 SzÁL, Szegedi tanács jkv., 1945. április 20.; SzÁL, Szegedi th. bizottság közgy. jkv., 1945. május 2. 193 SzÁL, Szpm., 4067/1945.; SzÁL, Szegedi városi számvevőség iratai, 2998/1945. sz. 194 SzÁL, Szpm., 2054/1945. sz. 195 SzÁL, Szpm., 64578/1945. sz. 8*