Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig, 1944. október 11.–1945. április 4. : második közlemény / 247–271. o.

**9Szeged közigazgatása a város felszabndulásától az ország felszabadulásáig (II.) 259 den működő állami igazgatási, igazságszolgáltatási, valamint kulturális szervek munkáját is. De ezenkívül óriási összegeket emésztett fel a városra háruló sokféle katonai vonatkozású közmunkaigény, ill. az igénybe vett közmunkaerő munkájának valamelyes mértékbeni térítése is. Mindezek a terhek anélkül jöttek létre, hogy a város kiadásait a hagyományos városi, valamint az átmenetileg külön felhatalmazás nélkül is beszedett állami jövedelmek nagyobb mértékben fedezték volna. Szeged gazdasági önállóságának e hónapjait a pénzügyi politika terén a városigazgatásnak a növekvő kiadások fedezésére feltárható új meg új bevételi források iránti sokirányú kutatása és kiaknázása jellemzi. A kiadások aránytalan növekedése november végén mutatkozott a városi háztartásban. A pénzügyi egyensúly helyrehozásának ügye a városi tanácsban november végén merült fel először. Akkor kölcsön felvételével foglalkoztak és ezenkívül kimondták, hogy az állam helyett csak a halaszthatatlan kiadásokat, elsősorban az állami igazgatási szervek alkalmazottai illetményeinek kifizetését vállalják. A városi háztartás megbillent egyensúlyán, úgy vélték,•' az illetékjövedelmek felemelésével lehetne segíteni és a mozik városi kezelésbevételével, — annál is inkább, mert annak idején a moziengedélyeket általában reakciós politikai érdemek jutalmazásaként adták.

182 Mindezek az intézkedések azonban csak akkor lettek volna hatásosak, ha közben az árak nem emelkedtek volna, és annak következtében az alkalmazottak béreit sem kellett volna emelni. Mivel azonban mindennek pontosan ellenkezője történt, a városi háztartás gyakorlatilag a legnehezebb helyzetbe került. A városi igazgatás apparátusának és a városi üzemeknek, intézmények fenntartásán kívül 1944. december végéig ui. (jórészt már állami feladatok ellátására) a következő összegeket költötték: közmunkára polgárőrség illetményére hadirokkantaknak és özvegyeknek postahivatalnak áll. alkalmazottak illetmén/eire MÁV Üzletvezetőségnek illetményekre Tankerületi főigazgatóságnak illetményekre Ügyészségnek illetményekre Állami Gyermekmenhelynek tartásdíjakra Egyéb állami alkalmazottak illetményeire összesen: 2 679 578 P Ezek a kiadások azután továbbra is növekedtek, — jóllehet a bevételi számlákra még egy negyed év múlva sem folyt be annyi, hogy a decifit számottevően csökkent volna.

183 Március közepéig a város az állam helyett már közel 7 millió pengőt fizetett ki — ugyanakkor az állami adókból a főpénztárba csak 4 millió 162 000 pengő folyt be. Mivel a város ilyenmódon az állam helyett fedezet nélkül 2 787 000 pengőt fizetett ki, a tanács 1945. március 13-iki ülésén elhatározta, hogy segélyt kér a kormánytól, mert a sebesültvárossá alakult Szeged már a sebesültek ellátásával és a hídépítésekkel kapcsolatosan 182 SzÁL, Szegedi városi tanács jkv., 1944. november 30. 183 SzÁL, Szpm., 2697/1945. sz. • / 3 Levéltári Közlemények 989 369 P 313 725 „ 42 002 „ 325 578 „ 400 000 „ 44 981 „ 24 921 „ 15 000 „ 524 000 „