Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig, 1944. október 11.–1945. április 4. : második közlemény / 247–271. o.

Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig^ (II.) 257 volt jó az összeköttetés, nem voltak tiszai hidak, dexeleinte nem volt baj a közellátással. Így azután tudtunk segíteni Budapestnek."

175 1945. február 27-én azonban az Áruelosztó és Beszerző Hivatal már arra kérte a főispánt, hogy tegyen lépéseket a határmenti községek és különösen az orosháziak tevékenysége ellen, akik élelmiszerekért külföldről csupán másodrendű fontosságú iparcikkeket hoztak be, ugyanakkor, mikor Budapestet és a bányavidéket nem tudják ellátni ós maga Szeged is nehézségekkel küzd. A makói és hódmezővásárhelyi kereskedők is szállítanak baromfit Romániába. A hivatal ennek a spekulációnak letiltását is kérte a főispántól.

178 De harcolt a tanács a Royal szállót ellepő lánckereskedők ellen is, akik a rejtett készletek napvilágra kerülése érdekében magas összegeket ajánlottak fel egymásnak; könynyen megtehették, mert az éhségtől szenvedő budapestiek végül annak többszörösét is megfizették.

177 Ám mindez nem sokat használt: a nehézségek egyre komolyabbak lettek. A március 17-iki közgyűlésen a felszólalok elmondották, hogy a város hiába adta ki az élelmiszer jegyeket, azokra három hónap óta úgyszólván semmi sem kapható, s a lakosság a feketepiacra van utalva. S hiába van fizetésemelés, az árak is emelkednek és a feketepiaccal nem bír a város. Persze a város túl is volt zsúfolva sebesültekkel, hadifoglyokkal, menekültekkel. Legalább ez utóbbiak számának csökkentésére elhatározta tehát a tanács, hogy aki nem dolgozik Szegeden, két hét után köteles a várost elhagyni. Ellenőriztették ezenkívül a vasútvonalakat és az országutakat a város határáig, az üzletekben pedig razziákat tartottak.

117

/

3 Amellett az energiahiáriy is egyre érezhetőbbé vált. 1944 decemberében szénhiány következtében a gázszolgáltatás már teljesen, az áramszolgáltatás pedig részben szünetelt, még a villamosvasút forgalmát is korlátozni kellett,

178 A szénellátásban legalább a gyárak és a kórházak működtetése érdekében a városparancsnokság is intézkedett.

179 Az ország felszabadulását Szeged ilyen módon már egyre romló közellátási viszonyok között érte meg. A város kereskedelmi és általában közellátási politikája azonban a város magáramaradottságának e közel 6 hónapjában így is, e nehézségek ellenére is nagy eredményeket ért el: ha zökkenőkkel, nehézségekkel — és kétségtelenül süllyedő irányzatú színvonalon is — valahogyan mégis biztosítani tudta a város és szűkebb környéke népességének ellátását. Mert pl. a kenyérellátást Szegeden országosan is a legolcsóbb áron biztosították, — ha tetemes összeget ráfizettek is, amit azután kereskedelmi tevékenységből igyekeztek fedezni. A tanács a kenyér árának ilyen fenntartására nagy súlyt helyezett. A meginduláshoz e területen a szovjet katonai parancsnokság is segítséget nyújtott azzal, hogy a pékeknek sót, tüzelőt, lisztet és élesztőt adott, 1945. január 21-iki határozatával a tanács vállalta a pékségek lisztszállítási költségeit, az élesztő és a tüzelő beszerzését.

180 Elősegítették a „szegedi műélesztő" előállítását. A sót a továbbiakban mindvégig kompenzációs alapon teremtették elő gyufáért 175 SzÁL, Visszaemlékezések gyűjteménye: Tombácz, Komócsin és Csury visszaemlékezései. 176 SzÁL, Szfőisp., 118/1945. és 297/1945. sz. 177 SzÁL, Szfőisp., 399/1945. sz. 177

/a SzÁL, Szegedi th. bizottság kgy. jkv., 1945. március 17. 178 SzÁL, Szegedi Városi tanács jkv., 1944. december 2. 179 SzÁL, Szpm., 20800/1944. sz. 180 SzÁL, Szpm., 2051/1945. sz. és Gaál Endre i. m. 7. 1.