Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig, 1944. október 11.–1945. április 4. : második közlemény / 247–271. o.

Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig (II.) 255 munkássegélyek további folyósítását.

163 A Szegedi Kenderfonógyárnak 1945. január 1-től 69%-os felárat engedélyeztek, meghatározták azonban, hogy ezért 100°/o-kal magasabb munkabért kell fizetnie, az eddigi mértékben folyósítsa a munkásoknak a szénsegélyt, továbbá fizesse meg a társadalombiztosítási intézeti tartozását is. Ezenkívül félmillió pengő értékű árut bocsássanak a város rendelkezésére cserekereskedelemben való felhasználás céljára, — amit különben a gyár vezetősége kérelmében már önként fel is ajánlott.

164 A bizottság 1945 elején a paprika fogyasztói és őrlési árait állapította meg azért, hogy a termelők ne kezdjenek a tavaszi munkához bizonytalan árviszonyok mellett.

185 — A cserekereskedelemben különben is fontos szerepet játszott a szegedi paprika. 1945. január 4-én ezért az Áruelosztó és Beszerző Hivatal azt kérte a tanácstól, hogy állandóan tarthasson raktáron kompenzációs célokra néhány mázsa paprikát. 166 Ezért a tanács a paprika minőségének fenntartása érdekében nemcsak a minősítésre vonatkozó régi szabályokat érvényesítette ismét, hanem ellenőriztette a malmokat is a minőség érdekében.

167 A város elsősorban a közeli, de már a határon túli városokból ugyanakkor elkezdte egyes olyan cikkek felvásárlását is, melyeket a kialakuló cserekereskedelemben közvetlenül vagy közvetve fel tudott használni. A Jugoszlávia és Románia közeli városaiból történő vásárlások érdekében a szükséghez képest olykor valuta beszerzését is elrendelték. így egy alkalommal a főpénztárt 500 000 lei vásárlására utasították, 100 leienkint 3 pengőért.

168 Ennek felhasználásával vásároltak Aradon élesztőt. Más alkalommal rubelt engedélyezett a tanács 1000 g élesztő vásárlására. A város ilyen módon csakhamar aktív partnerként tudott fellépni az élelmiszerekért folyó cserekereskedelemben, hiszen a hús- és zsírellátást már ipari áruval tudták rekompenzálni. Az Áruellátó és Beszerző Hivatal megállapodást létesített Hódmezővásárhellyel, Makóval, Orosházával, Tótkomlóssal, Szegvárral és Mélykúttal, hogy ezek hasított sertést, hízott és vágott baromfit szállítanak Szegedre maximális áron, amiért a megállapított kulcs szerint gyufát, élesztőt és paprikát kapnak. A megállapodás értelmében 1945. január 13-ig valóban 90 000 kg hízott és vágott libát hoztak be a lakosság ellátására. A szállítás elé persze akadályok gördültek a háború alatt megrongálódott szegedi és algyői hidak lebontása miatt, amiért az Aígyő felől érkező szállítmányokat ladikon, a Makó felől érkezőket Szegednél kompon kellett átszállítani.

170 Ám mindezek ellenére az Áruátvevő és Beszerző Hivatal megszervezése négy és fél hónap alatt 1945 tavaszáig mintegy 545 vagon gabonát, őrleményt, takarmányt, hüvelyeseket és különböző árukat, többek között az élelmiszerszállítmányok rekompenzálására 230 vagon gyufát vett át. Csereforgalomban 1,3 SzÁL, Szegedi Árelemző Bizottság jkv., 1945. január 5. 164 SzÁL, Szegedi Gazdasági Bizottság jkv., 1944. november 16. és december 30. és SzÁL, Szfőisp., 273/1945. sz. 165 SzÁL, Szfőisp., 280/1945. sz. és SzÁL, Szegedi Árelemző Bizottság jkv., 1945. március 14. 168 SzÁL, Szegedi Gazdasági Bizottság jkv., 1945. január 4., 199. 1. ' 167 SzÁL, Szpm., 61061/1944., 63691/1944., 1906/1945. sz. 168 SzÁL, Szegedi Gazdasági Bizottság jkv., 1944. október 31. 169 SzÁL, Szegedi Gazdasági Bizottság jkv., 1944. október 24. 170 SzÁL, Szfőisp., 23/1945. sz.