Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Ember Győző: A levéltári gyűjtőkörök elhatárolása / 3–21. o.

18 Ember Győző legerősebb szál fűzte. Ha pedig ezt eldönteni nem lehet, az utolsó lakhelyet lehet székhelynek tekinteni. Vannak azonban olyan családi levéltáron kívülálló személyi fondok, amelyeknél nem a székhely ismérve a döntő a levéltári gyűjtőköri hovatartozás tekintetében, hanem egyéb ismérvek. Az ilyen személyi fondok levéltári gyűjtőköri hovatartozását együtt tárgyalhatjuk azoknak a személyi fondoknak a hovatartozásával, amelyek, mint mondottam, bizonyos ismérvek alapján elkülönülnek a megfelelő családi levéltár egyéb f Ondjaitól. Az egyik ilyen ismérv a jelentőség ismérve. Országos jelentőségű személynek a fondját nem területi, hanem központi levéltárban helyezzük el, akár magában álló ez a fond, akár valamely családi levéltár keretéből kell kiemelni. Utóbbi esetben azonban meg kell fontolni, hogy nem érdemes-e a kérdéses országos jelentőségű személy családja egyéb

1 tagjainak a fondjait, a család egész, levéltárát központi levéltár őrizetébe adni. Itt sem felesleges megjegyezni, hogy a jelentőség ismérve elsősorban a fond forrásértékére vonatkozik. Nem országos jelentőségű személynek a fondja is lehet forrásértéke alapján országos jelentőségű, olyan személyé pl., aki országos jelentőségű személlyel levelezett. Az ilyen személy fondját ugyanúgy kell tekinteni, mintha országos jelentőségű személynek a fondja lenne. A másik olyan ismérv, amelynek alapján egyes személyi fondok az általánostól eltérő levéltári gyűjtőköri megítélés alá esnek, a tárgyi ismérv. Ez az. ismérv azonban nem azt dönti el, hogy a kérdéses személyi fond területi, vagy pedig központi levéltár őrizetébe kerüljön, hanem azt határozza meg, hogy általános, vagy pedig szaklevéltárban legyen a helye. Ennek az ismérvnek az alapján utaljuk az egyházi személyek fondjait egyházi levéltárba, az írók fondjait irodalmi levéltárba, a katonák fondjait hadtörténeti levéltárba, a tudósok fondjait akadémiai levéltárba és így tovább. A családi fondokról és levéltárakról szólva említettük már, hogy a kor' ismérve alapján egyes személyek fondjait kiemelhetjük a családi levéltári keretekből, amelyekbe egyébként tartoznak, s más levéltárakban helyezhetjük el,, mint a család korábban élt tagjainak fondjait, a családi levéltárat. Amí végül a gyűjtemény jellegű levéltári fondok, a levéltári gyűjtemények levéltári gyűjtőköri hovatartozását illeti, ezt elsősorban a gyűjtemény tárgya határozza meg. A tárgyi ismérv alapján állapíthatjuk meg, hogy a gyűjteménynek általános, vagy pedig szaklevéltárban van-e a helye. Irodalmi vonatkozású gyűjtemény pl. irodalmi levéltár gyűjtőkörébe tartozik. Ugyancsak a tárgyi ismérv alapján dönthetjük el, hogy a gyűjteményt központi, vagy pedig területi levéltárban helyezzük el. Ha a gyűjtemény tárgya országos vonatkozású, akkor központi levéltár őrizetébe adjuk, ha ellenben csak egy kisebb területre' vonatkozik, akkor a megfelelő területi levéltár gyűjtőkörébe utaljuk. Ha a gyűjtemény tárgya több területi levéltár gyűjtőterületére vonatkozik, akkor a székhely ismérve alapján annak a területi levéltárnak az őrizetére bízzuk,, amelynek a gyűjtőterületén a leghosszabb ideig lakott a gyűjtemény gyűjtője.