Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Borsa Iván: A technikai fejlődés és a levéltárak / 163–196. o.

170 Borsa Iváii tapasztalatai

16 és az egyes gyártmányok leírásai azt mutatják, hogy a levéltári raktározás szempontjából roppant jelentős technikai eredmény került a világpiacra, s a készülékek sorozatgyártásának emelkedésével beszerzési költségük csökkenése is várható.

17 J. Papritz stockholmi referátumában elismeri a klimatizáló berendezések nagy jelentőségét, a trópusokon, de a mérsékelt égöv alatt a kérdést még megvizsgálandónak tartja.

18 Véleménye szerint általában elegendő egyszerű fűtőberendezés is. E célra mint egyszerű megoldást ajánlja az eindhoveni Philips művek által előállított szárítólámpát, amely az egyszerű hálózati égő helyére becsavarható és megfelelő eredményt biztosít.

19 (Megjegyzendő, hogy e lámpával azonos jellemzői vannak a hazai Tungsram Infrasec lámpának is.) Úgy vélem, még korai volna egy levéltár valamennyi raktárának szellőztetés! problémáit kizárólag kondicionáló berendezésre építeni, hisz műszaki zavar (a szerkezet elromlása, áramszolgáltatási kiesés) esetén komolyabb probléma jelentkezhetik a raktár szellőzése terén. Legcélszerűbbnek az látszik, ha a természetes (un. gravitációs) légcsere mellett a mesterséges szellőzés lehetősége is adva van.

20 Fűtés, A jó légkondicionálás természetesen megoldja a fűtés kérdését is, de addig is, amíg ez a berendezés általánossá válik, a raktárak fűtésének korszerűsítése is problémaként jelentkezik. A télen fűtetlen raktárakban (telenként sokszor lényegesen a fagypont alatt levő hőmérséklettel) az iratok évenként igen nagy (kb. 40—50 C°-os) hőmérséklet ingadozásnak vannak kitéve, ami káros a papír rostjaira nézve. A központi fűtés elterjedése (különösen a vízfűtés) jelentősen javított ezen a helyzeten, de lényegesen korszerűbb fűtött levegőnek a raktárhelyiségbe való beáramoltatásával biztosítani a raktár megfelelő hőmérsékletre való felfűtését, amint ezt újabban a bécsi Haus-, Hofund Staatsarchiv-ban megvalósították. Porvédelem. A levéltárak és a könyvtárak porvédelme, a már porral szenynyezett iratok és könyvek tisztogatása még technikailag megoldatlannak mondható feladat. Az egyszerű háztartási porszívók tulajdonképpen nem váltak be. Nagyobb erejű (ipari méretű) gépek megfelelő szerelékekkel nagyobb eredményt érhetnének el, de e téren is csak a levéltárosok és a technikai szakemberek együttműködésétől várhatjuk sajátos, a levéltári anyag portalanítását biztosító készülék kialakítását. Megemlítendő, hogy ilyen készüléket (porkamrát) konstruáltak a moszkvai Állami Lenin Könyvtárban a könyvek portalanítására. A felszerelés mechanikai része ventillátormotorból és szűrőből áll. A kötetről fúvóka fújja le a port, amit a szellőző berendezés azonnal eltávolít. A légáramlat behatol a kötet lapjai közé és kifújja onnan is a bekerült port. A kamrában a 16 A kondicionálás e nagy előnyeit foglalja össze Bahmer, Archívum 1960. 61. 1. — Bahmer a levéltári raktár ideális hőmérsékletének 74° Fahrenheit-t (23,3° C) tartja (± 4°), az ideális relatív légnedvességet 50°/o-ban (+ 5°/o) jelöli meg. A különböző országok könyvtárainak a légnedvesség szintjével kapcsolatos előírásait lásd Tombor i. m. 56. 1. 17 Az Országos Levéltár megtette a kezdeményező lépéseket egy Riello 1527 CF típusú légkondicionáló (ún. szobaklimatizáló) berendezés beszerzésére. Ezt a készüléket a Filmtár levegőjének kondicionálásánál fogjuk kipróbálni. .

18 Papritz i. m. 98. 1. vö. Tombor i. m. 60. 1.