Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Borsa Iván: A technikai fejlődés és a levéltárak / 163–196. o.

A technikai fejlődés és a levéltárak 171 motor kerek kefét hajt, s ez az újra összezárt kötet felületéről leszedi a még ottmaradt porszemecskéket.

21 Tűzvédelem. A levéltárakban — főleg a nagy épületekkel rendelkező levéltárakban — tulajdonképpen elengedhetetlen berendezés volna az automatikus tűzjelző. Feltehetően a Magyar Országos Levéltár 1956. évi tűzkára is kisebb lett volna, ha automatikus tűzjelző berendezés központi helyen jelezte volna a III. emeleten kitört tüzet. Ezek az automatikus tűzjelzők ma már igen elterjedtek. A riasztó berendezés érzékelői a tűz hatására megszakítják vagy zárják az áramkört, rövidzárlatot vagy áramváltozást hoznak létre, ami azután a meghatározott riasztójelet (fény kigyulladását, hang megszólalását vagy mind a kettőt) idéz elő. A különböző rendszerű érzékelők egy bizonyos hőfok (általában 50° C) érzékelése esetén lépnek működésbe/

2 A koblenzi szövetségi levéltár érzékelő berendezése a raktárakban keletkező cigarettafüstöt is érzékeli, s riasztójelez. A jelzőrendszer természetesen azt is mutatja, hogy az érzékelt rendellenesség melyik raktárban történt. A tűzvédelem terén a technikai fejlesztés kézenfekvő következő stádiuma, amikor a technikai berendezés már nemcsak érzékeli a tűz keletkezését és riasztójelet ad, hanem a tűz lokalizálása vagy eloltása érdekében egyszersmind automatikusan intézkedéseket is tesz. Az Országos Levéltár 1956. évi tűzesetéből is levonható tapasztalat, hogy a nyitott (illetőleg betört) ablakok, ajtók szabad utat engedve a légáramnak nagymértékben növelik a tűz terjedésének lehetőségét. Kívánatos megoldás, hogy olyan raktárakban, ahol tűz tört ki, az ajtóés ablaknyílások zárva legyenek. Ezt viszonylag egyszerű berendezés segítségével úgy is el lehet érni, hogy az ablak- és ajtónyílásokat elzárni tudó táblák, amelyek nyugalmi időszakban az ablakok és az ajtók melletti falsíkokon helyezkednek el, enyhén lejtő síneken az ablak-, illetőleg az ajtónyílás elé gördülnek, ha az őket a sín tetején fogva tartó kapocs elereszt. A tüzet -érzékelő berendezést nem probléma elektromosan úgy összekötni az ezeket a táblákat tartó kapcsokkal, hogy a tűz érzékelése esetén a berendezés ne csupán riasztójelet adjon le, hanem egyszersmind a kapcsokat is feloldja, s ezzel biztosítsa az ablak- és ajtónyílások automatikus elfedését.

23 Természetesen e zárótábláknak emberi erővel történő elmozdítása (pl. a helyiségbe történő behatolás érdekében) nem okozhat különösebb problémát. Az imént ismertetett megoldás a tűz lassabban történő terjedését biztosítja csak, de azt eloltani nem tudja. Természetesen annak sincs akadálya, hogy a tüzet érzékelő és jelző berendezést egy automatikus tűzoltó berendezéssel kapcsolják össze. Ha ez a tűzoltó berendezés vízzel vagy habbal működik, úgy komolyan veszélyeztetheti a tűztől megmentett levéltári anyagot, s bár a tűztől megvédi azt, de mégis kárt okoz benne. Ezért nagy jelentőségű a széndioxidnak, illetőleg különböző kevert gázoknak az automatikus tűzoltásban való megjelenése. H. Mundhenke részletesen beszámol a hannoveri városi levéltár 1952/1953-ban történt újjáépítésekor alkalmazott automata tűzoltó berendezésről.

24 Minden emeleten a mennyezeten meghatározott távolságokban rendkívül érzékeny hőérzékelők vannak elhelyezve, s ezek 60° C-nál bontják az elektromos érintkezést és riadójelet szólaltatnak meg. A riadó egy percen át tart, hogy minden dolgozónak alkalma legyen elhagyni a raktárakat. Ezt az idő21 Tombor i. m. 54. 1. 22 Tombor i, m. 33—34. 1. 23 Tombor Tibor szíves szóbeli közlése. 24 H. Mundhenke: Feuerschutz für Archive. Der Archivar 1955. 273—274. 1.