Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Ember Győző: A levéltári gyűjtőkörök elhatárolása / 3–21. o.

A levéltári gyűjtőkörök elhatárolása 17 tárnak a gyűjtőkörébe tartozik. Több lakóhely esetében a család szempontjából a legjelentősebb, ilyennek nemlétében pedig az utolsó a döntő. Az ország történetében jelentős szerepet játszott családok fOndjainál és levéltárainál a jelentőség ismérvét vesszük első helyen alapul, s az ilyen fondokat és levéltárakat ennek az ismérvnek az alapján nem területi, hanem központi levéltárban helyezzük el. A történeti múlt ismérve abban a vonatkozásban érvényesül a családi fondok vagy levéltárak levéltári gyűjtőkön hovatartozásának a megállapításánál, hogy egy családi, levéltár különböző fondjait, hacsak különleges indokok mást nem kívánnak meg, együtthagyjuk, a múltban kialakult történeti kapcsolatukat nem bontjuk meg. így pl. központi levéltárba kerülnek egy családi levéltár keretén belül az ország történetében jelentős szerepet játszott családtagok fondjai mellett olyan családtagokéi is, akik jelentéktelen történeti személyiségek voltak, akiknek a fondjait, ha önmagukban állanának, területi levéltárban helyeznénk el. i A gyakorlatban egyelőre még nem merült fel az a kérdés, hogy a kor ismérvének van-e szerepe a családi fondok és levéltárak levéltári gyűjtőköri hovatartozásának a meghatározásában. Elméletileg azonban felvethető e kérdés, s valószínű, hogy előbb-utóbb a gyakorlatban is szembe kerülünk vele. Abban a formában jelentkezhetik majd ez a kérdés, hogy melyik levéltárba kerüljön egy olyan családtagnak a fond ja, aki a népi demokratikus korban élt, akinek az iratai tehát a kor ismérve alapján egy népi demokratikus kori levéltárba tartoznak, a családi levéltár azonban egy nem népi demokratikus kori levéltárnak az őrizetében van. Fentebb már említettem, hogy a családi levéltárakat nem tartom megbonthatatlanoknak. Űgy vélem, hogy a kérdéses esetben a kor ismérve a döntő, s ennek alapján a népi demokratikus korban élt családtagnak a fondját népi demokratikus kori levéltárban kell elhelyezni akkor is, ha a családi levéltár, a család korábban élt tagjainak a fondjai nem népi demokratikus kori levéltárban vannak. A természetes személyek mindig tagjai valamely családnak, fondjaik ennélfogva részei valamely családi levéltárnak, levéltári gyűjtőköri hovatartozásáról e fondoknak így már az előzőekben szó volt. Mégis szükséges külön is szólni a természetes személyek fOndjairól, minthogy vannak olyan esetek, amikor egyes természetes személyek fondjai bizonyos ismérvek alapján elkülönülnek a megfelelő családi levéltár egyéb fondjaitól, s más levéltári intézmény őrizetébe kerülnek, mint a család többi tagjának fondjai. Mielőtt azonban ezekről a családi levéltárakból kiváló személyi fondókról beszélnék, említenem kell az olyan személyi fondokat, amelyek nem tartoznak családi levéltárba, mert a család többi tagjának személyi fondjai nem maradtak fenn, s nincsenek egyéb olyan fondok sem, amelyek a kérdéses személyi fonddal közösen családi levéltárat alkothatnának. Az ilyen, családi levéltáron kívülálló személyi fond levéltári gyűjtőköri hovatartozását általában a székhely ismérve alapján állapíthatjuk meg. A kérdéses személyi fond annak a területi levéltárnak a gyűjtőkörébe tartozik, amelynek a gyűjtőterületén a személy élt. Ha több helyen lakott, az a hely számít a székhelyének, amelyhez a legtöbb és 2 Levéltári Közlemények