Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Borsa Iván: A technikai fejlődés és a levéltárak / 163–196. o.

166 Borsa Iván oldal összegének, s a technikai fejlesztés csak az esetek kis részében jelenti a bevételi oldal valamelyes emelkedését, viszont minden esetben erősen megterheli a kiadásit. Ilyen körülmények között a levéltári szolgálat területén minden technikai fejlesztés conditio sine qua non-ja a levéltári és pénzügyi illetékesek meggyőzése. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az e téren jelentkező akadályok nem lebecsülendők. A fent említett két alapvető ok, a levéltárosok konzervativizmusa és a megfelelő pénzügyi bázis hiánya mellett kedvezőtlenül hat az a körülmény is, hogy a levéltárosok társadalomtudományi alapképzettséguek, s közöttük — legalábbis hazánkban — még véletlenül sem találunk műszaki előképzettséggel rendelkezőt. A technika hatalmas arányú fejlődését az egyes tudományágak dokumentációs központjai is csak nehezen tudják figyelemmel kísérni, így nem lehet meglepő, hogy a műszaki tudományok iránt nem is érdeklődő levéltárosok csak akkor szereznek tudomást egy-egy új technikai eredményről, ha azt a szó szoros értelmében házhoz hozzák, illetőleg külön — és a legtöbb esetben nem is egy alkalommal — felhívják rájuk a figyelmet. Feltételezhető, hogy az ilyen eseteken kívül számos olyan új gép, szerkezet, műanyag stb. létezik, amelyek levéltári területen igen jól alkalmazhatók volnának, de az egymástól távol eső két területet összekötő személy (személyek) hiányában ezek alkalmazására nem kerül sor. A levéltáraknak ezt a technikától való eltávolodottságát gondolta felszámolni és a levéltárak technikai korszerűsítését kívánta szolgálni T. Mencel, a lublini állami levéltár igazgatója. A levéltárak IV. nemzetközi kongresszusán (Stockholm, 1960) ugyanis G. A. Belov szovjet küldött referátumának végén

7 javaslatot tett arra, hogy a levéltárak nemzetközi folyóirata: az Archivum egy külön rovata vagy pedig a Levéltárak Nemzetközi Tanácsa által indítandó új folyóirat útján biztosítsák a levéltárak által használt technikai berendezésekről, anyagfajtákról, módszerekről szóló információk széleskörű elterjesztését. Mencel e javaslathoz kapcsolódva részletesebben foglalkozott a levéltárak technikai fejlesztésének területén a jövőben történő fokozottabb együttműködés módozataival.

8 Kétségtelenül hasznos volna, ha intézményesen lehetne biztosítani, hogy az egyes levéltárakban elért technikai eredményeket más országok levéltárai is megismerhessék. Az ilyen, csupán más levéltárak tapasztalataira való építés önmagában azonban nem oldhatja meg a technikai fejlesztés problémáit. Ma már elengedhetetlennek látszik olyan felsőfokú műszaki képzettséggel rendelkező személyek levéltári területen való rendszeres alkalmazása, akik a levéltárak funkciójával történő beható megismerkedés után ki tudják dolgozni a levéltári munkában elérhető technikai korszerűsítések lehetőségeit. Ilyen irányú, de leszűkített feladatkörre történő alkalmazás történt a Német Demokratikus Köztársaságban, ahol a filmszakmából alkalmaztak szakértőt a levéltári mikrofilmezés korszerűsítésére. A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Levéltári Főigazgatóságnak is van műszaki osztálya, ahol felsőfokú műszaki képzettséggel rendelkező személyek végeznek — elsősorban a levéltárépítés. vonalán — hasonló jellegű feladatokat. — Természetesen nem lehet elképzelni, hogy egy 7 G, A. Belov: New techniques, new materials and new. experiences concerníng restoration of documents and seals preservation of maps and photography since 1950. Archivum 1960. 80. 1. 8 T. Mencel: Collaboration archivistique internationale en matiére de techniques nouvelles. Archivum 1960. 109—110. 1.