Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Borsa Iván: A technikai fejlődés és a levéltárak / 163–196. o.

A TECHNIKAI FEJLŐDÉS ÉS A LEVÉLTÁRAK * Századunkat, a 20. századot számtalan, sokszor már közhelynek tűnő jelzővel illetik. E jelzők vagy az emberiség jelentékeny részének életében e században bekövetkezett sorsdöntő társadalmi változásokra utalnak, vagy a technika rohamos fejlődésére, mely századunk eddigi hat évtizede alatt többet alkotott, mint régen akár hat évszázad alatt. S ha csak rövid pillantást vetünk is az élét egyes területeire, megállapíthatjuk, hogy a technika fejlődése az elmúlt hat évtizedben valóban mindenütt alapvető változásokat hozott. Az iparban a fejlődés az első elektromos meghajtású gépektől eljutott a teljesen automatizált nagyüzemekig. A mezőgazdaságban a lófogatot, az ekét és a kaszát felváltotta a traktor és a kombájn. A közlekedésben az első autóktól és az első repülőgépkísérletektől hamar elvezetett az út az autó általános közlekedési eszközzé válásáig, a hangsebességnél gyorsabb utasszállító repülőgépig és a légpárnákon mozgó járművekig. A hírközlést telefon és szikratávíró mellett rádió, televízió, telex és még más számtalan eszköz biztosítja és már az óceánok sem jelentenek leküzdhetetlen akadályt a televízió előtt. A technikailag legfejlettebb két ország már embert küld a világűrbe a Föld körül és mesterséges bolygókat távoli égitestek felkutatására. A fejlődést még számtalan példával lehetne érzékeltetni. Kétségtelen, hogy e vívmányok egy része közvetlenül még nem használható fel a széles tömegek életében, de a „gépesített háztartások", a televízió- és rádiókészülékek nagy száma azt mutatja, hogy mindennapi életünkben máris százmilliók részesülnek a technika fejlődésének gyümölcseiből. A korszerűsített gyárak, a gépesített mezőgazdaság, a jól felszerelt különböző technikai jellegű kutatóintézetek pe* A Levéltári Közlemények szerkesztősége az elmúlt években több alkalommal szólított fel, hogy írjak tanulmányt a folyóirat részére a fenti témakörből. Sokáig kitértem a felkérés ,elől, mert úgy éreztem, hogy egy ilyen jellegű téma kifejtését nem lehet várni egy olyan társadalomtudományi alapképzettségű személytől, aki életében technikai, kérdésekkel közvetlenül sohasem foglalkozott, s csupán az Országos Levéltár mikrofilmező csoportjának és iratrestauráló műhelyének levéltárosi irányítása kapcsán néhány évvel ezelőtt került a technika egy igen szűk területének egy részével felületi érintkezésbe, s aki emellett nem adta fel a 12—13. századi oklevelek publikációival kapcsolatos célkitűzéseit sem. Meg kívánom még említeni, hogy mióta a technika e szűk területre korlátozott részével érintkezésbe kerültem, még nem nyílt lehetőségem arra, hogy a technika legújabb produktumainak a levéltári szolgálatban való alkalmazását külföldön megtekinthessem, s így az itt következő tanulmány a levéltári gyakorlat tapasztalatain kívül csupán a szakirodalomból merített adatokra, ismertetésekre, kereskedelmi prospektusokra és budapesti rokon intézményéktől szerzett tapasztalatokra épül. (1963. július.) 2 Levéltári Közlemények