Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Ember Győző: A családi levéltárak tagolódása / 149–162. o.

160 Ember Győző guk és elődeik iratai közül azokat, amelyek birtokügyi vonatkozásúak voltak, s külön kezelték azokat. Ilyen módon az egyes birtokokra vonatkozó fondok jöttek létre. Ezek a fondok azonban nem regisztratúrák, hanem gyűjtemény jellegűek. Ilyen fondokat szoktak kialakítani a családi levéltárak rendezése során is. Ez az eljárás elvileg nem okvetlenül helyteleníthető, nem szükséges, hogy védelmére a pertinencia alapján létrejött gyűjteményeket a proveniencia elvének megfelelő regisztratúráknak minősítsük. Bakács István külön regisztratúraként említi a családi levéltár fondját.

31 Egyes családoknak valóban volt levéltáruk, levéltáron levéltári intézményt értve. Ennek a levéltárnak, a család egyik szervének, az iratai, amelyeket írt és kapott, amelyek rendeltetésszerűen nála maradtak, külön regisztratúrának tekinthetők. Helytelen lenne azonban, ha azt az iratanyagot, amelyet egyes családok valamilyen szempont szerint kialakítottak, rendszerint különböző regisztratúrákból egybegyűjtötték, s levéltárnak neveztek el, regisztratúrának tartanánk. Az eddigiek során is több ízben említettük már, hogy a családok élete és működése során, a családban v öröklődő iratok között különböző gyűjtemények keletkeznek, amelyeket vagy maguk a családtagok alakítanak ki gyakorlati céljaiknak megfelelően, vagy pedig az iratok levéltári rendezése során jönnek létre, rendszerint ugyancsak gyakorlati szempontok érvényesülésének eredmériyeként. Minthogy ezek a gyűjtemények nem heterogén, hanem homogén jellegűek, ugyanannak a családnak a családtagok és a családi szervek által képezett különböző regisztratúráiból származó iratokat tartalmaznak, nem csodálhatjuk, hogy sokan — így bizonyos esetekben Bakács István és Borsa Iván is — regisztratúra jellegű fondoknak tartják őket. Pedig a regisztratúráktól meg lehet és meg kell különböztetni ezeket a gyűjteményeket. A gyűjtemények jelentősége a családi levéltárak tagolódásában nem kisebb, mint a regisztratúráké, hiszen a történeti fejlődés során a családi levéltárakban a családtagok számos gyűjteményt alakítottak ki, s a gyűjtemények kialakítását nem mellőzhetjük a családi levéltárak mostani rendezésénei sem. Nem tekintem e tanulmány feladatának, hogy felsorolja a családi levéltárakban a múltban kialakult és a jelenben kialakítható gyűjteményeknek valamennyi fajtáját. Bakács István többször idézett tanulmányában többfajta gyűjteményt említ,

32 de úgy gondolom, hogy az ő felsorolása sem tekinthető teljesnek.

33 Aszerint, hogy a gyűjtemény mikor jött létre, megkülönböztethetünk még a családi rendezés idején és a későbbi (nem családi) levéltári rendezés során kialakított gyűjteményeket. Lehet a gyűjtemény homogén, amikor csak a család tagjainak és szerveinek az iratai vannak benne, s lehet heterogén, amikor a családon kívüli személyek vagy szervek iratai keverednek bennük a családi iratokkal. Létrejöhet a gyűjtemény tárgyi alapon (pl. az egész családra, vagy valamelyik birtokra vonatkozó iratok) s lehet az alapja valamilyen formai kritérium (pl. misszilis levelek, számadások). 31 Uo. 172. L. 32 A család által lajstromozott iratok, a család egyetemét illető iratok, az egyes birtokokra vonatkozó iratok, a családtagok regisztratúratöredékei, a levéltári iratok, a vegyes iratok. 33 Nem említi pl. a misszilis levelek gyűjteményét.