Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Ember Győző: A családi levéltárak tagolódása / 149–162. o.

A családi levéltárak tagolódása J59 vek képezhetnek. És ahány ilyen személy és szerv működik, annyi regisztratúra keletkezik. A birtokigazgatási szerveken kívül más olyan szervei is lehetnek a családoknak, helyesebben egyes családtagoknak, amely szervek regisztratúrát képeznek, írnak és kapnak iratokat, amelyek rendeltetésszerűen náluk maradnak. Gondolok elsősorban azokra az üzemekre, vállalatokra, amelyek főleg a kapitalista korszakban alakulnak, pl. szeszgyárra, vajgyárra, húsfeldolgozó üzemre stb. Bakács István és Borsa Iván idézett tanulmányai nem említik az ilyen gazdasági szerveket, pedig azok jelentős szerepet játszanak főleg a nagybirtokos családok gazdasági tevékenységében, s mint regisztratúraképzők a családi iratok létrejöttében. A feudalizmus idején működött földesúri bíróságokat, az úriszékeket ugyancsak regisztratúraképző szerveknek tartom, s irataikat elvileg különálló regiisztratúráknak tekintem. Minden egyes úriszék külön regisztratúrát képezett. Nem vállalkozbatom arra a feladatra, hogy mindenféle családi szervet felsoroljak, amely a családok életében szerepet játszhatott. Csak általánosságban mondhatom, hogy minden ilyen szervet regisztratúraképzőnek tartok, amennyiben önálló ügyvitele volt, azaz iratokat írt és kapott, s azok rendeltetésszerűen nála maradtak. Ezzel tulajdonképpen le is zárul a családok élete és működése során szereplő ama faktoroknak a sora, amelyeket regisztratúraképzőknek tekinthetünk. Három kategóriát különböztethetünk meg közöttük. Az elsőbe maga a család tartozik, de csak abban az esetben, ha mint jogi személy szerepel. A második a családtagok, a harmadik pedig a különböző (birtokigazgatási, gazdasági, igazságszolgáltató stb.) családi szervek kategóriája. Az egyes családtagoknak különböző tevékenységével kapcsolatos és személyi irataik közé került idegen regisztratúrákat nem tekintem külön kategóriának, ezek tulajdonképpen nem tartoznak a családi levéltárba, a családi iratok közé. Bakács István megkülönbözteti a családi regisztratúraképzőknek egy további kategóriáját, ebbe a családi birtokok és birtokosok közötti jogviszonyokat sorolja. Szerinte „a birtok (a legtágabb értelemben véve) és a mindenkori birtokos közötti, a mindenkori termelési viszonyok által meghatározott jellegű, a felépítményhez tartozó jogviszony termeli az iratokat."

28 Ahány birtoka, uradalma volt a családnak, annyi jogviszony állott fenn szerinte és anynyi regisztratúra keletkezett,

29 amelyeket ő „az iratok tulajdonjogából keletkezett iratok fondjai"-nak nevez.

30 Ennek a felfogásnak a tarthatatlanságát Borsa Iván ís kimutatta, bővebb cáfolatát feleslegesnek tartom. Regisztratúrát elvont fogalmak, amilyen a tulajdonjogi viszony, nem hozhatnak létre. De nem hozhat. létre regisztratúrát a birtok sem. Mi a magyarázata akkor a Bakács-féle koncepciónak? Minden bizonnyal az, hogy a családok életében, a családi iratok kezelése és öröklése során, kialakultak olyan irattestek, amelyek egy-egy birtokkal voltak kapcsolatosak, az egyes birtokokra vonatkoztak. A mindenkori birtokosok kiemelték a ma28 Bakács István i. m. 165. L 29 Uo. 166. J. 50 Uo. 172. 1.