Levéltári Közlemények, 34. (1963)
Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Ember Győző: A családi levéltárak tagolódása / 149–162. o.
158 Ember Győző személyi és miniszteri iratairól, külön kell szólnunk róluk, külön kell kezeljük őket, sőt az utóbbiakat esetleg el is kell távolítanunk a család iratai közül. 2 * A családtagokon kívül egy család élete és működése során regisztratűrákat képeznek a különböző családi szervek is, amennyiben önálló ügyvitellej: rendelkeznek, azaz iratokat írnak és kapnak. A családi szervek közül először említhetjük a birtokigazgatás szerveit. Kisebb birtokok esetében a birtokigazgatásnak nincsenek külön szervei, a család tagjai maguk igazgatják birtokukat. Nagyobb birtokok igazgatására már külön tisztségeket szervez a tulajdonos. Még nagyobb birtokok esetében a birtokigazgatás tisztségei, amelyeket egy-egy személy töltött be, hivatalokká fejlődnek. Mind a tisztségek, mind pedig a hivatalok differenciálódhatnak, vagy a birtokigazgatás (különböző ágazatai szerint, vagy pedig területi alapon. A birtokigazgatás mindenegyes tisztségét és hivatalát, amennyiben írt és kapott iratokat, s azok rendeltetésszerűen nála maradtak, regisztratúraképzőnek tekinthetjük. A család iratai között annyi külön regisztratúrát kereshetünk és találhatunk, ahány birtokigazgatási tisztsége és hivatala volt a családnak, helyesebben a család tagjainak. Borsa Iván is egyetért azzal, hogy a családi birtokok igazgatásában résztvevő minden egyes tisztség és hivatal külön regisztraitúrát képez. Bakács Istvánnak erről a kérdésről más a véleménye. Ő nem a birtokigazgatás szerveit tekinti regisztraturaképzőknek, hanem magát a birtokigazgatási tevékenységet. Ebből a felfogásból következik, hogy birtokigazgatási regisztratúrát különböztet meg olyankor is, amikor a birtokigazgatásnak külön szervei nincsenek, amikor a család tagjai maguk igazgatják birtokukat. 25 Bakács István eme felfogásának másik következménye, hogy a .birtokigazgatásnak csak egyetlen regisztratúráját ismeri el, a központi igazgatás regisztratúráját. Szerinte a birtokigazgatás minden központi szervének az iratanyaga ebbe a regisztratúrába tartozik. 26 A birtokigazgatás nem központi, hanem területi szerveinek az iratait ugyancsak nem ismeri el külön regisztratúráknak Bakács István, ezt az iratanyagot az illető birtokok regisztratúráihoz számítja. 27 Szerinte ugyanis — erről még lesz szó — minden birtoknak külön regisztratúrája van, amelyet a birtok és a birtokos közötti jogviszony képez. Bakács István álláspontját a birtokigazgatási tevékenység regisztratúraképzéséről, s a belőle következő felsorolt nézeteit Borsa Iván sem tudta elfogadni, nem tudom én sem. Regisztratúraképzőnék nem tudok tartani egy személyek és szervek fölé emelt, tőlük szinte elvonatkoztatott tevékenységet, a. birtokigazgatást. Regisztratúrát csak iratokat író és kapó személyek és szer24 Borsa Iván az ilyen iratokat úgy tekinti, mint X személy miniszteri iratait, én pedig úgy, mint miniszteri iratokat X személy minisztersége idejéből. Abban egyetértünk, hogy két külön regisztratúráról van szó. Borsa Iván szerint mindkettőt X személy képezte, szerintem az egyiket X személy, a másikat a miniszter, aki történetesen X személy volt. Személyükben azonosak, de mint regisztratúraképzők különböznek egymástól. 25 „A központi igazgatás iratanyagát tehát — akár volt központi igazgatási szerv, akár nem volt — önálló fondnak kell tekintenünk." Bakács István i. m. 167. 1. 28 „A nagybirtoknál e fondba tartozik az ügyészi hivatalok iratanyaga is." Uo. 167. 1. 27 „Viszont ha a központi igazgatás mellett territoriális (uradalmankinti) alsóbb szervek működtek, s ezek iratanyaga elkülöníthető, akkor ez az iratanyag már nem a központi igazgatás, hanem az illető uradalom fondjának része." Uo. 168. I.
