Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Ember Győző: A családi levéltárak tagolódása / 149–162. o.

A családi levéltárak tagolódása ^ 155 ügyeivel kapcsolatos iratait. A gazdasági „levéltár"-ban vannak pl. az acta decimalia, a tizedszedéssel kapcsolatos iratok.

19 Az egri püspök majd érsek a. tizedet nem mint földesúr, hanem mint az egyházmegye főpapja élvezte és szedte. Már csak azért is megdől tehát Borsa Ivánnak az az állítása, hogy az egyik „levéltár"-at mint főpap, a másikat mint földbirtokos képezte.

17 Borsa Iván másik példája sem meggyőző. Egy miniszternek miniszteri levelezése nem külön regisztratúra ja annak a személynek, aki miniszter,

18 hanem annak a minisztériumnak a

1 regisztratúrájába tartozik, amelyet az illető miniszter vezet. Ha pedig a miniszteri levelezés magánjellegű, azaz a miniszterséggel kapcsolatos ugyan, de nem hivatalos, akkor az illető miniszter személyi regisztratúrájában van a helye. Előfordulhat természetesen, hogy egy személynek a regisztratúrájába belekerülnek olyan iratok is, amelyek tulajdonképpen egy olyan tisztségnek a. regisztratúrájába tartoznak, amelyet az illető személy viselt. Erre példa a Borsa Iván által felhozott harmadik eset, amikor a herceg Esterházy család iratai között vannak Sopron megye közgyűlési jegyzőkönyvei, mivel a család legidősebb férfi tagja a megye örökös főispánja volt.

19 Ez azonban nem azt jelenti, hogy az illető tisztségviselő személy két regisztratúrát képezett. A Sopron megyei örökös főispánság regisztratúráját nem a herceg Esterházy család férfiágának legidősebb tagjai képezték, noha ők voltak a megye örökös főispánjai. E regisztratúra képzője nem személy volt, hanem szerv, a Sopron megyei örökös főispánság. Más kérdés az, hogy a családi levéltárban az ilyen jellegű regisztratúrákat, amennyiben vannak, ki kell alakítani és különválasztva kezelni azoknak a családtagoknak a sz;emélyi regisztratúráitóí, akik az illető tisztségeket viselték. Ha Borsa Iván tételét úgy fogalmazná meg, hogy egy családi levéltárban valamely családtag működésével kapcsolatos több regisztratúra is lehet, s hogy a személyi regisztratúrát meg kell különböztetni az egyéb regisztratúráktól, akkor egyet tudok vele érteni. Ez azonban — ismétlem — nem azt jelenti, hogy egy személy vagy szerv több regisztratúrát is képezhet. Ha nem fogadom el azt a tételt, hogy egy személy, adott esetben egy családtag, több regisztratúrát is képezhet, akkor megdől az alapja annak a feltevésnek is, hogy a családtagok a maguk személyi regisztratúráikon kívül még egy külön regisztratúrát is képezhetnek, a család regisztratúráját. Megdől az a feltevés, hogy — a családtagok másodlagos regisztratúraképző tevékenységének a révén — a család regisztratúraképző lehet akkor is, ha nem mint jogi személy szerepel. Mi a magyarázata akkor annak, hogy a család iratai között a család élete és működése során keletkeznek olyan iratok, a családi levéltárnak olyan részei, amelyek nem valamelyik családtagra, pontosabban: nem csupán arra, hanem magára a családra is, illetve a család több tagjára vonatkoznak, s mint a család iratait külön is kezelik őket? Egyszerű a magyarázat. Az ilyen iratok 16 Soós Imre: Az egri érsekség levéltára. (Levéltári leltárak. 3.) Bp. 1957. 206—212. 1.. 17 Azt, hogy az egri érsekség mai levéltárának.anyagában milyen regisztratúrák rejlenek, Soós Imre munkájából megállapítani nem lehet, mivel a levéltár rendszere majdnem teljesen, tárgyi, a pertinencia elvére épült, a proveniencia elvét alig vette figyelembe. 18 Borsa Iván i. m. 50. 1. 19 Borsa Iván i. m. 51. 1. V