Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Ember Győző: A levéltári gyűjtőkörök elhatárolása / 3–21. o.

|4 Ember Győző Az intézetek és intézmények, a testületek, nem különben az egyesületek és társulatok fondjainak a levéltári gyűjtőköri hovatartozását elsősorban a székhely ismérve határozza meg. Annak a területi levéltári intézménynek a gyűjtőkörébe tartoznak, amelynek a gyűjtőterületén volt vagy van a fondképző szervnek a székhelye. Ezeknél a fondoknál azonban a jelentőség ismérvét is figyelembe kell venni. Egyedileg kell elbírálni, hogy a kérdéses szervek közül volt-e vagy van-e valamelyiknek olyan országos jelentősége, amely indokolja, hogy fondja ne ^ székhelye szerint illetékes területi, hanem központi levéltárba kerüljön. E szervek közül egyeseknél még az illetékesség ismérvét is figyelembe lehet venni a levéltári gyűjtőköri hovatartozás megállapításánál. Ha pl. valamely társulatnak az egész országot behálózó vidéki szervei voltak vagy vannak> olyan szervnek tekinthetjük, amelynek az illetékessége az egész országra kiterjedt. Az ilyen szerv fondjának általában központi levéltárban van a helye. Az egész országra kiterjedő szervezeti hálózatuk egyébként általában csak jelentősebb szerveknek van, úgyhogy az ilyeneknek a fondjait többnyire a jelentőség ismérve alapján is központi levéltárba utalhatjuk. Hangsúlyoznunk kell, hogy e szerveknél a székhely ismérve után másodsorban a jelentőség ismérvét kell figyelembe vennünk, s az illetékesség ismérve csak harmadsorban következik. Jelentéktelen szervnek a fondja még akkor sem' tartozik központi levéltárnak a gyűjtőkörébe, ha az egész országra kiterjedő szervezeti hálózata van. Azt a kérdést, hogy valamely intézet, intézmény, testület, egyesület vagy társulat fondjának általános, vagy pedig szaklevéltárban van-e a helye, ezeknél: a szerveknél is a tárgyi ismérv alapján lehet eldönteni. A gazdasági szervek fondjainak levéltári gyűjtőköri hovatartozását általában ugyanazoknak az ismérveknek az alapján állapíthatjuk meg, mint az intézetek, intézmények, testületek, egyesületek és társulatok fondjaiét. Elsősorban a fondképző gazdasági szerv „székhelye határozza meg, hogy fondja melyik levéltári intézmény őrizetébe tartozik. Az a területi levéltár illetékes a szerv iratainak az átvételére, amelynek a gyűjtőterületén van a szerv székhelye. Másodsorban a jelentőség ismérvét kell alkalmaznunk. Országos jelentőségű gazdasági szerv fondjának központi levéltárban van a helye akkor is, ha a székhely ismérve alapján valamely területi levéltár lenne illetékes az átvételére. A jelentőséget itt is alátámasztja az a körülmény, ha a kérdéses szervnek országos szervezeti hálózata van, ami azonban önmagában itt sem azonos az országos jelentőséggel. Nem felesleges itt, de minden más esetben is, amikor a jelentőség ismérve alapján döntünk a levéltári gyűjtőköri hovatartozásról, rámutatni arra a tényre, hogy különbség van valamely fondképző szervnek a jelentősége és az általa képzett fond forrásértékének a jelentősége-között. A kettő: a szerv jelentősége és a fond forrásértékének a jelentősége természetesen összefügg egymással, de ez az összefüggés nem olyan természetű, hogy a kétféle jelentőséget minden további meggondolás nélkül azonosítani lehetne. Előfordulhat, hogy valamelyszerv jelentősége változatlan marad, sőt növekszik, ugyanakkor fondjának a forrásértéke csökken. Ez kö vétkezhetik be egyes gazdasági szerveknél, amikor