Levéltári Közlemények, 34. (1963)
Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE / SZERK. BÉLAY VILMOS - Molnár Rezsőné: Archivni Časopis, R. 1961–1962. / 134–137. o.
136 Folyóiratszemle hozzájuk. Rendezési sémát is csatol a cikkéhez. — J. SOCHR: Római katolikus plébániák levéltárának rendezése és leltározása c. cikke (19—25. pp.) szerint a járási és városi levéltárak többsége rendezni tudja már a római katolikus plébániák iratanyagát. A cikk összegezi tapasztalatait a már elvégzett rendezésekről és elkészült leltárakról. Hangsúlyozza, hogy a levéltárak által átvett plébániai levéltárak nem lezárt fondok. összefoglalja a kérdéssel kapcsolatos általános tudnivalókat, sémát ad a rendezéshez. Az anyakönyveket nem veszik fel a. leltárba, mert azok állami levéltárba kerülnek. — B. KUT a technikai vállalatok levéltárainak kérdésével foglalkozik (26—29. pp.). A vállalati levéltárak megteremtésének előfeltétele a levéltári munkának szakemberek bevonásával elkészített terve. — J. NUHLICEK: A tanácsok, jogkörének kibővítése a községek elnevezésében c. cikke (30—33. pp.) arról számol be, hogy milyen jogköre volt a tanácsoknak a múltban és milyen ma a helységek, utcák, terek elnevezésében és szempontokat ad a további munkához. — M. WURMOVA a Német Demokratikus Köztársaság legújabb selejtezési irányelveit ismerteti (34—36. pp.). — Vitacikkben olvashatunk az újkori diplomatika problémáiról, a járási hivatalok iratainak rendezéséről. A Hírek rovatban beszámolót találunk a szovjet hadsereg által megmentett levéltári anyag átvételéről, a Plzeni Városi Levéltár munkájáról, az állami levéltárak fényképészeinek és konzervátorainak tanácskozásairól. — Az évfolyam 2. füzete Zdenék Nejedly halála alkalmából megemlékezést közöl a kiváló forradalmár tudósról, a Csehszlovák Akadémia elnökéről — pályája kezdetén 11 éven át levéltárosról (65—66. pp.). — VÁCLAV HREBOUT: A csehszlovák, ipar szervezetének és irányításának fejlődése a II. világháború után. A rövid összefoglalás a szervezéstörténet ismertetésével, a vállalati levéltárak helyes rendezéséhez kíván alapokat adni (66—74. pp.). — VÁCLAV SOLLE: Népi bíráskodásunk szervezetének kialakulása. A nagyon módszeresen, rendszeresen, a teljes jogszabályanyagot feldolgozó cikk először ügyköri és szervezettörténeti áttekintést ad az igazságszolgáltatás 1949—1960 közötti fejlődéséről, három periódusban s az egyes bírósági fokozatok szerint, majd a bíróságok irodai szervezetét ismerteti (75—93. pp.). — JAN DUBOVSKY: A szlovákiai járási hivatalok fOndjainak feldolgozása. A cikk az elsőköztársaság, illetve az önálló szlovák állam idején fennállott járási hivatalok rövid szervezettörténete után a fondjaik kialakítására, irataik selejtezésére, rendezésére és leltározására vonatkozó, s a Levéltári Igazgatóság által 1961-ben kiadott kötelező előírásokat ismerteti. Végül közli az iratanyag szervezeti egységek szerinti felállítási tervét is (94—107. pp.). — JOZEF KURUC: A Materna-féle szabadalmazott mutató címmel a Frantisek Materna iglói rendőrtisztviselő által a húszas évek végén kidolgozott, s akkoriban igen elterjedt kartotékos mutatózási rendszert ismerteti (107—110. pp.). — BOHUMIL NUSKA: Védjétek a történetileg értékes könyvkötéseket. A cikk a régi kötések egyszerű karbantartási és kímélési módszereiről szól (110— 113. pp.). — A Vita rovatban ZD. FIALA az újkori diplomatika problémáiról több megelőző számon át folyt vitát foglalja össze és értékeli (113—118. pp.); — a Hírek rovatában többek között az Érckutató Intézet 10 éves archivális munkájáról ír V, LOMIC. (118—120. pp.) — Az Ismertetések-ben a Levéltári Közlemények 31. kötetét is tárgyalják, külön részletesen bemutatva Bakács István és Főglein Antal tanulmányait. — A3, számot GABRIELLA CECHOVÁ. cikke nyitja meg: A nemzeti bizottságok (a csehszlovákiai tanácsok) szervezetének és hatáskörének fejlődése a cseh tartományokban 1945—1960. A nagy jogszabályanyagot rendszerező' és feldolgozó cikk három periódusban (1945—49, 1949—1954, 1954—1960) mutatja be a szervezet fejlődését, igen jó szervezettörténeti alapokat adva ezzel minden, ebben az anyagban végzendő levéltári munkához (129—147. pp. 1 ). — FRANTISEK CIGÁNEK: A vállalati levéltárak jelenlegi problémáihoz című' cikke (149—153. pp.) problémafelvetéssel tárgyalja az e levéltárak létesítéséről szóló kormányrendelet 3 évének tanulságait: a rendelet még nem volt elég részletes, egyes kérdések tisztázatlanok maradtak, a helyiségproblémák nem mindenhol oldódtak meg. — RUDOLF REJMAN: Gondolatok az új levéltári építkezések kapcsán című (befejező részében a 4. füzetbe is átnyúló) cikke az újabb szovjet, német, francia és csehszlovák szakirodalom, valamint az 5. Table Ronde anyagának felhasználásával módszeresen veszi sorra egyrészt az építkezéssel kapcsolatos problémákat fúj nagy épület építése, meglevő, kisebb épület bővítése, régi épület átalakítása levéltárnak) mégpedig részint a szocialista, részint a kapitalista országok egyes építkezéseinek példáján bemutatva — másrészt a nedvesség, a napfény, a por és a tűz elleni védekezés legújabb tapasztalatait. (153—165, 227—235. pp.). — A Hírek e számban különösen értékes rovatában J. MAZUR a szlovák levéltárak sokoldalú, nem utolsó sorban kiállítások megrendezésében is megnyilvánuló propagandamunkájáról (166—170. pp.) és a szlovák levéltárosok pozsonyi, az 1922 előtti megyei és törvényszéki anyag leltározási problémáiról tartott kétnapos módszertani értekezletéről (175—176. pp.) ir. JAR. MACEK és J. TOMAS az északcseh kerületi levéltári tanács munkájáról tudósít»
