Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE / SZERK. BÉLAY VILMOS - Vörös Károly: Archivi d'Italia. Seria II., Vol. XXVIII. (1961) / 129 - Mandl Sándorné: Archivmitteilungen, Jg. XI–XII. (1961–1962) / 129–134. o.

132 Folyóimtszemle letsorozatáról számol be. (30—33. pp.) A levéltári anyagot filmezhetőség szempontjából négy, ill. öt kategóriába osztva mérték a felvételezés napi teljesítményét különböző gyakorlattal és szakképzettséggel rendelkező fényképészeknél. Az eredmény — írja a cikk szerzője — lehetővé teszi ezen a területen is a munka termelékenységének fokozását; a rendelkezésre álló géppark is megfelelő e cél eléréséhez, nehézséget csupán az anyagnak filmezésre történő előkészítése jelent még. A levéltár tudományos dolgozóira az a feladat vár, hogy egy olyan •egyszerűsített előkészítési szisztémát dolgozzanak ki, amely lehetővé teszi, hogy a biztonsági filmezés által igényelt nagytömegű levéltári anyag időben és folyamatosan rendelkezésre álljon a felvételezéshez. — F. BARNACK: Levéltári munka Wusterhausen királyi kerületben. (34—35. pp.) —R. KLUGE: Az Állami Levéltári Igazgatóság és a Levéltártudományi Intézet munkaértekezlete. (41—43. pp.) Beszámoló;az intézet utolsó négy évben végzett növendékeivel tartott összejövetelről: ennek célja egyrészt tapasztalatcsere biztosítása volt levéltártudományi kérdésekben, másrészt a fiatal levéltáros-utánpótlás szakmai munkájának és további fejlődési lehetőségeinek megvitatása. (A következőkben ismertetésre kerülő hat cikk rövidített formában adja közre az ötnapos összejövetelen elhangzott referátumok egy részét.) — H. LÖTZKE: A Levéltártudományi' Intézet teljesítménye és feladatai az oktatásban és a kutatómunkában. (44—49. pp.) Elöljáróban az Intézetnek a levéltárosképzéssel kapcsolatos célkitűzéseit ismerteti az előadó, majd körvonalazza a levéltáros által a történetkutatás, a történeti segédtudományok, a hivataltörténet és a levéltártudomány területén elvégzendő feladatokat. — J~ LEHMANN: A porosz pénzügyminisztérium állagának rendezési problémái. (49—53. pp.) Rövid hivataltörténeti bevezetés után megtudjuk, hogy a három részre tagolódó anyag — általános pénzügyigazgatás, egyenes adók, indirekt adók és vámok — első része volt az, mely problémák elé állította a rendezőt. Itt is, mint a folyóirat más, hasonló tárgyú cikkeiben, a regisztratúra-elv gyakorlati alkalmazásának lehetőségeivel és nehézségeivel találkozunk. — K. BAUDIS: A mecklenburgi Tartományi Főlevéltárnak Schwerin modern iratanyaga szerkezeti helyreállításánál és rendezésénél szerzett tapasztalatai. (54—58. pp.) A proveniencia elvének gyakorlati alkalmazásáról és az ennek kapcsán felmerülő nehézségekről olvashatunk a referátumban, és érdekes szempontokat kapunk modern anyag rendezéséhez, jegyzékeléséhez és selejtezéséhez. — G. FALK: Szerkezet és áttekintő jegyzék. Megbeszélések Potsdamban a Brandenburgi Tartományi Főlevéltárban. (58—62. pp.) A levéltárban őrzött állagok rendezési és jegyzékelési munkálatai befejezéshez közelednek, s a következő évek legfontosabb feladataként az áttekintő jegyzék publikálása jelentkezik. Az előkészítő munkálatok során szerzett tapasztalatokról és a felmerült problémákról szól a cikk. — W. BLÖSS: A Német Központi Levéltár merseburgi , részlegében a „levéltári források jegyzéke a német munkásmozgalom történetéhez" munkálatai közben szerzett tapasztalatok. (62—68. pp.) Szerző ennek az új publikáció-sorozatnak keletkezési történetét és fejlődési állomásait rhondja el anélkül azonban, hogy általános érvényű módszertani következtetéseket vonna le. — M. KOHNKE: Kérőés kutatólapok a Német Központi Levéltár merseburgi részlegében. (68—71. pp.) Érdekes és hasznos tájékoztatást kapunk a levéltárban már néhány éve használatos alfabetikus és tárgyi rendben kezelt kérő- és kutatólapokról. A szellemes, bár nem minden anyag esetében alkalmazható nyilvántartási rendszer egyaránt nagy segítséget nyújt a kutató és az anyag kezelője számára. — I. SCHMID: A külügyminisztérium anyaga a potsdami Német Központi Levéltárban,. I. rész. 1870—1920. (71—79. pp.) A szokásos hívataltörténeti bevezetés után érdekes tájékoztatást kapunk az iratanyag levéltárba kerülésének körülményeiről. Az egyes regisztratúrák kialakításának és az iratanyagban való tükröződésüknek ismertetésével fejeződik be az első rész. — H. LÜLFING: Életrajzi gyűjtemények és irathagyatékok, mint a történetkutatás forrásai. (80—87. pp.) A cikk kivonat a német állami könyvtárak 300 éves jubileumán elhangzott előadásból. Az anyag forrásértékének értékelésén kívül az iratok feltárásának módszereiről is tájékoztatást kapunk. — H, SCHWABE: Iratanyagkezelés és levéltári munka a tudományos intézetekben. (88—96. pp.) A tudományos intézetek leevéltárosai munkaközösségének második, Weimarban tartott, értekezletén. elhangzott referátum átdolgozott összefoglalása. Az akadémiák, egyetemek és főiskolák levéltárainak és levéltárosainak a helyzetük adta, sokszor speciális problémáiról és feladatairól számol be a cikk. — K. BLASCHKE: Műszaki rajzok megőrzésére és selejtezésére szolgáló alapelvek kidolgozása. (96—99. pp.) A selejtezési bizottság beszámolója az említett területen elért eredményeikről. Rámutat, hogy a Levéltári Igazgatóságnak a népgazdaság különféle ágaiban működő szervek részére más-más selejtezési és megőrzési utasítást kell majd kidolgoznia. Az alapelveknek a népgazdaság gyakorlati szükségleteit kell szem előtt tartaniok, s olyan alapkövetelményeket kell tartalmazniuk, melyek minden üzemre kötelezőek, melyeken túlmenően azonban az egyes üzemek saját történetük szempont-