Levéltári Közlemények, 34. (1963)
Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Ember Győző: A levéltári gyűjtőkörök elhatárolása / 3–21. o.
12 Ember Győző Vizsgáljuk meg ezek után, hogy a különböző típusú levéltári fondókat milyen ismérvek alapján miként utalhatjuk a különböző típusú levéltári intézmények gyűjtőkörébe. Vegyük először a regisztratúra jellegű fondokat sorra. Ezek közül egyes típusokkal közösen foglalkozhatunk, mert azonos ismérvek álapján hasonló, módon határozhatjuk meg levéltári gyűjtőköri hovatartozásukat. Együtt tárgyalhatjuk és azonos ismérvek alapján hasonló módon dönthetjük el az államhatalmi, államigazgatási és jogszolgáltatási szervek levéltári fondjainak a levéltári gyűjtőköri kérdéseit. Az első ismérv ezeknél a fondoknál az illetékesség ismérve, más szóval a területi ismérv. Ennek az ismérvnek az alkalmazásával azoknak az államhatalmi, államigazgatási és jogszolgáltatási szerveknek a fondjait, amely szerveknek az illetékessége (a területi hatásköre) az ország egész területére kiterjedt vagy kiterjed, a központi levéltáraknak a gyűjtőkörébe utaljuk. Ugyanide utaljuk azoknak az ilyen típusú szerveknek a fondjait is, amelyeknek az illetékessége az ún. társországok (Szlavónia, Horvátország és Dalmácia) valamelyikének egész területére kiterjedt. ^ ' Hasonló elbírálás alá esnek, azaz külön országnak számítanak a történeti Magyarországnak azok a részei, amelyek időnként az anyaországtól kormányzatilag elkülönültek, természetesen csak abban az időben, amikor a különállás megvolt. Ilyen volt Erdély az önálló fejedelemség illetve nagyfejedelemség idején, ilyen a Bánát 1718 és 1778 között. Nem jelent problémát az olyan államhatalmi, államigazgatási és jogszolgáltatási szervek fondjainak a gyűjtőköri hovatartozása, amely szerveknek az illetékessége olyan területre terjedt vagy terjed ki, amely csak egy területi levéltárnak a gyűjtőterületére esik. Ezek a fondok a megfelelő területi levéltár gyűjtőkörébe tartoznak. Problematikus ellenben a szóban forgó olyan szervek fondjainak a gyűjtőköri hovatartozása, amely szerveknek az illetékessége olyan területre terjedt vagy terjed ki, amely két vagy több területi levéltárnak a gyűjtőterületére esik. Az ilyen szervek fondjainak gyűjtőköri hovatartozását egy másik ismérv, a székhely ismérve alapján állapítjuk meg. A kérdéses fond annak a levéltári intézménynek a gyűjtőkörébe tartozik, amelynek a gyűjtőterületén volt vagy van az illető fondképző szervnek a székhelye. Amennyiben a székhely az idő folyamán változott, a legutolsó székhelyet keil figyelembe venni, annak alapján kell a gyűjtőköri hovatartozást eldönteni. Előfordul, hogy valamely államhatalmi, államigazgatási, vagy jogszolgáltatási szervnek a fondja a múltban nem annak a levéltári intézménynek az őrizetébe került, s így nem annak az őrizetében van, amelyiknek a gyűjtőkörébe az illetékesség vagy a székhely ismérve alapján tartoznék. Ilyen esetben egyéb ismérveket is figyelembe lehet és kell venni. Az Országos Levéltár „E" szekciójában (Magyar Kincstári Levéltárak) pl. ott van a pécsi kamarai igazgatóság (Fünfkirchner Cameral Administration) E 309. törzsszámú, 1785 és 1793, közötti iratokat tartalmozó fondja, együtt más kamarai igazgatóságoknak ugyanez évekből való iratokat tartalmazó fondjaival. Ennek a fondnak a fentebb mondottak szerint a székhely ismérve alapján a Pécsi Állami Levéltárban lenne a helye. Ebben az esetben azonban figyelembe lehet és kell venni a szervezeti öszszefüggés, továbbá a történeti múlt ismérveit is, azaz meg kell vizsgálni, hogy --•'
