Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - IRODALOM - Ila Bálint: Historisches Ortslexikon für Brandenburg. Teil I. Prignitz. Bearbeitet von Liselotte Enders. (Brandenburg történelmi helységlexikona. I. rész. Prignitz.) Weimar, 1962. / 118–121. o.

120 Irodalom évkörre jelöli meg. Városoknál részletesebbek, az ide vágó adatok, itt még az alsóbb bíróságokról is szó esik, hiszen a városnak magának is volt — olykor nem is kis hatáskörű — széke. Városoknál esetenként a városi szék által kiróható bírságok összegét is közli, melynek, — mint nálunk — egyharmada volt a városi tanácsé. Pusztáknál az 5. pont üres. 6. Herrschaftszugehörigkeit. Birtokosok, birtoklási viszonyok. Ha a források megengedik, már a kora középkortól kezdve folyamatos adatokkal dokumentálja az egyes helységek uradalmi hovatartozását egészen 1872-ig, amikor a kerületi beosztás megtörtént. Ha egy hely. több birtokos között oszlik meg, az egyes birtokosok részesedését részletezi, amivel nagy szolgálatot tesz a birtoklási viszonyok kutatójának és fontos adatokat szolgáltat a nagybirtok hatalmi helyzetének megítéléséhez. Az adatok 1630 előtt szegényebbek, később egyre gazdagabbak lesznek. 7. Wirtschafts- und Sozialstruktur. A helységek gazdasági és szociális viszonyai, szerkezete. A leggazdagabb cím. Míg a 6. rovatban hosszanti, itt keresztmetszetekben közli az anyagot. A cím adatai történeti statisztikai számok, melyek egyrészt a népesség számára, másrészt annak foglalkozására, társadalmi megoszlására stb. vonatkoznak a legkorábbi időktől 1960-ig. A lehetőség szerint^ az egyes helységeknél azonos források azonos évekből származó számai kerültek közlésre, s a szerző arra törekszik, hogy legalább egyetlen számot minden helyre minden évszázadból közöljön. Együvé kerültek itt gazdasági- és társadalomtörténeti, továbbá történeti demográfiai stb. adatok, telkek és házak száma, mind mint a fejlesztő vagy visszahúzó erők kifejezői. Több esetben még a jobbágyadó tételei is publikálásra kerültek.. Néhol — a források minősége szerint — egészen részletekbe menő számok találhatók, pL pásztorok nyájjal, pásztorok nyáj nélkül, zsellérek földdel, zsellérek föld nélkül, stb. A XIX. században az eddigi telkek helyett a házak számát adja meg, 1860-ban pedig a házakat is részletezi lakóházak, középületek és gazdasági célú épületek szerint. E rovatban helyet kap a legújabb fejlődés, itt található a termelőszövetkezetek tagjainak létszáma s az általuk használt föld mennyisége az 1952—1960. évkorból. Joggal mondja e sokrétű adattárról a szerző,, hogy ahol a források teljesek, ott belőle a parasztság története hét évszázados távlatban áttekinthető. Városoknál némileg kevesebb a szám, mert nem akart a készülő „Deutsches Städtebuch"-hal konkurrenciát. Az egységes, azonos keresztmetszeteket tartalmazó adatközlés ebben a címben 1576-taí kezdődik s a termelőszövetkezeti mozgalom számaival, 1960-ban zárul. Vannak települések 20 keresztmetszettel, de a mindennapi a 10—12 keresztmetszet. A rendkívül gazdag és sokoldalú anyag értékeléséhez az adatok előzetes osztályozása, minősítése, kritikája és összehasonlítása szükséges. 8. Kirchiliche Verfassung. Az egyházi szervezet rovata (a reformációtól kezdve néhány jellemző éyből): -egyházi hovatartozás, önálló vágy leányegyház, patrónus megnevezése, a lelkész és az egyház esetleges vagyona, a kommunikánsok száma stb. i 9. Baudenkmale. Építészeti emiékek, igen rövid művészettörténeti utalással. Ezek azért: is fontosak, mert pl. későn, csak a XVI. században kezdődő írásos emlékek esetében egy gótikus templom a falu létezésének korábbi bizonyítéka. Templomok, várak, lakóházak stb. szerepelnek e címben. 10. Bevölkerungsziffern. A népesedést mutató számok. Külön kellett választani a 7. pontban közöltektől, mert ott nem statisztikai céllal készült források adatai szerepelnek, itt viszont az 1800—1946. évekből származó hivatalos statisztikai felvételek eredményei jelentkeznek. Minden önálló címnél, így a külterületi lakotthelyeknél is meg van adva a népesség száma, ahol ez mégis hiányoznék, ott a szám benne van az anyaközség vonatkozó adatában. Az egyes települések utolsó másfélszázéves demográfiai arculata rajzolható meg e rovat segítségével. A tíz pont után irodalom következik, amit azonban szerző nem tekint teljesnek, inkább speciális munkák vannak idézve. ; A kötet dokumentációja szigorúan körülhatárolt, nagyobb részében kiadott, nyomtatásban megjelent anyag. Hangsúlyozza a kötet írója, hogy kerül minden „érdekességet", nehogy ezáltal a lexikon egységes szintje csorbát szenvedjen. (Magunk ezt az alapelvet nem tartjuk minden áron keresztülviendőnek és egy kis „szinttörésrtől" — saját hasonló célú munkákban — nem riadtunk vissza, különösen, ha a „ritka" adatot a későbbi kutató csak nehezen vagy egyáltalán nem tudná feltalálni.) A felhasznált irodalmat, forráskiadványokat, régi helységnévtárakat é.s történeti statisztikai adattárakat pontosan felsorolja. Az utóbbiak közül 1775-ben kelt a legrégebbi felhasznált kötet. A 2, 4, 8. és 10. pontok teljesen, az 1. és 5. rovat túlnyomó részben nyomtatott, publikált forrásokra épül. A 3. cím forrásai a Brandenburgi Országos Levéltárban elhelyezett tagositási és egyéb térképek, a 6. rovaté a Német Központi Levéltárban.; \