Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - IRODALOM - Ila Bálint: Historisches Ortslexikon für Brandenburg. Teil I. Prignitz. Bearbeitet von Liselotte Enders. (Brandenburg történelmi helységlexikona. I. rész. Prignitz.) Weimar, 1962. / 118–121. o.

118 Irodalom ennek a két esztendő eseményeinek a külön tárgyalását. A következőkben már a kulturális igazgatás ágazatai szerint tárgyalja témáját. Sorraveszi az oktatási—nevelési, a népművelési, a közgyűjteményi, a tudományos ügyekkel, a nemzetközi kulturális-tudományos ügyekkel, a szellemi alkotásokkal, a könyvkiadással és a könyvkereskedelemmel kapcsolatos kulturális igazgatási, illetve a testnevelési igazgatási szerveket, és az érintett területekkel kapcsolatos jogszabályokat. Nemcsak történeti ismertetését nyújtja az egy-egy területen működő intézményeknek, de az adott intézmény, illetve jogszabály célját, illetve eredményességét is értékeli. Hatalmas területet fog át, ennek ellenére adatai megbízhatók, értékelései is többnyire helytállók, ha ez utóbbi tekintetben bizonyos óvatosságra van is szükség, hiszen minden területen senkisem lehet egyaránt jól tájékozott. A szorosan vett kulturális szerveken túl a mű kitekintést nyújt a társadalmi szervezetek művelődésigazgatási szerepére is. Külön fejezetben foglalkozik a művelődésigazgatás időszerű kérdéseivel, az ilyen területen mutatkozó feladatokkal, végül az oktatási rendszer átalakításáról szóló, 1961 októberében az Országgyűlés elé került törvény várható hatásaival foglalkozik. A kötet befejező, egyben talán legtöbb tanulságot rejtő fejezete foglalkozik a felszabadulás előtti művelődésügy problematikájával. Az ellenforradalmi rendszer kultúrpolitikusai egykorú nyilatkozatainak, haladó írók munkáinak és főleg statisztikai adatoknak a tükrében vet fényt erre az időszakra — illetve tesz összehasonlítást az utolsó 16 év eredményeivel. A kötethez rendkívül alapos függelékek tartoznak. így az 1945-től 1961-ig terjedő időszak művelődési szervezetét és igazgatását meghatározó jogszabályok felsorolása, szakonkénti, ezen belül időrendi egymásutánban. Végül szakbibliográfia és tárgymutató teszi könynyen kezelhetővé a kötetben felhalmozott gazdag anyagot. Szűcs László HISTORISCHES ORTSLEXIKON FÜR BRANDENBURG. TEIL I. PRIGNITZ. Bearbeitet von LISELOTTE ENDERS Weimar, 1962. XVI + 463 p., 1 térkép (Brandenburg történeti helységlexikona. I. rész. Prignitz.) A történeti helynévlexikon — történeti helységnévtár — új műfaj a történettudományban, egyben nélkülözhetetlen segédkönyv is, melyből nemcsak egy-egy régió, egy megye vagy egy ország lakott településeinek, külterületi lakotthelyeinek és pusztáinak hálózata állapítható meg különböző történeti időpontok keresztmetszeteiben, hanem adatai alapján az írásos történeti emlékekben előforduló bármely települést, pusztát stb. azonnal lehet lokalizálni, azonosítani és mai megfelelőjét megállapítani. Megvannak a történeti helynévlexikonban a helységek létezésének legkorábbi adatai, a neveknek az uzuálistól eltérő formái, a falupusztulás és faluépítés mérve, terjedelme, a községegyesítések, az esetleges községszétválasztások és még egyéb jellemző jelenségek. Érthető tehát, ha a tudomány munkásai nálunk is már hosszú évtizedek óta követelik ilyen lexikon elkészítését és kiadását. De nemcsak a történészeknek, nyelvészeknek és más tudományszakok munkásainak hiányzik a lexikon, hanem a tervezés és a népgazdaság szerveinek is, mert nekik is sok segítséget adna munkájuk végzésénél. Rendelkezésre áll ugyan már több mint egy évszázada Fényes Geographiai szótára, ami azonban távolról sem pótolhat egy modern helytörténeti lexikont, hiszen elsősorban a múlt század közepét tárgyalja, a puszták közül csak a jelentékenyebbeket említi, forrásokat nem közöl, keveset is használt, tehát a munka hiányos, habár — egyéb hiányában — ma is nagy szolgálatot tesz. Megindultak azonban nálunk is a Helytörténeti lexikon munkálatai, a sorozat első kötete: Veszprém megye, sajtó alatt van. A brandenburgi helynévlexikont ugyancsak a történettudomány és az államigazgatási célok szolgálata hívta életre. Ez a két szempont vezette a Brandenburgi Állami Levéltárat, amikor a munkálatokat megindította és most, amikor már a sorozat első kötetét közli. Valóban, helynévlexikonok készítése a levéltárak tudományos profiljában van a legjobb helyen. A megjelent első kötet bevezetése szerint, mely irányjelző a következő kötetekre is, a lexikon főcélja az összes települések, önálló névvel rendelkező puszták és lakotthelyek hálózatának megállapítása, idő és térbeli lokalizálása az írásos emlékek kezdetétől egészen 1960-ig,