Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - IRODALOM - Zimányi Vera: Végvári levelek. Egri és váradi pasák s szolnoki bégek levelezése magyar végvári kapitányokkal és hódoltsági helységekkel. 1660–1682. Sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta Izsépy Edit. (A Budapesti Egyetemi Könyvtár kiadványai 17.) Budapest, 1962. / 112

112 Irodalom E hiányosság abból az eléggé elterjedt, általánosuk szemléletből fakad, amelyik Briquetörökség. E felfogás szerint nem az egész: a papír, hanem csak a rész: a vízjel a fontos, csak ezt kell vizsgálni. E szemlélet elterjedését az magyarázza meg, hogy a vízjelvizsgálathoz csak egy segédeszköz szükséges: az átvilágító, a papírvizsgálathoz azonban laboratórium kell. E nehézség Briquet korában, e század elején jelentős volt, s így e felfogás kialakulása érthető, rna már azonban nem: ä papírgyárakban, a kutatóintézetekben rendelkezésre áll a laboratórium. Éppen ezért remélnünk kell, hogy a fiatalabb papírtörténészek már nemcsak a vízjelet, iianem a papírt is vizsgálni fogják, és kutatásuk eredményeivel ezt az egyébként kitűnő, rendkívüli alapossággal és körültekintéssel elkészített, s így kitűzött célját elérő kézikönyvet líiegészítik majd, megírják második vagy harmadik kötetét. Bogdán István VÉGVARI LEVELEK (Egri és váradi pasák s szolnoki bégek levelezése magyar végvári kapitányokkal és hódoltsági helységekkel) 1660—1682. Sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta: IZSÉPY EDIT Budapest, 1962. 84 p. (A Budapesti Egyetemi Könyvtár Kiadványai 17.) E gondosan elkészített, hasznos kis kiadvány bevezetéséből megtudjuk, hogyan jutottak :a publikálásra került levelek az Egyetemi Könyvtár tulajdonába, ill. annak ritkaságtárába. A különböző magyar végvári kapitányokhoz, egyes magyar falvak bíráihoz írt török leveleket a címzettek eljuttatták Csáky Ferenc felső-magyarországi főkapitányhoz, mert csak neki volt szabad válaszolnia a törökök leveleire. Az így összegyűjtött, valamint a magához Csákyhoz címzett török levelek azután — a főkapitány válaszfogalmazványaival együtt — bekerültek a Csáky család levéltárába. A Magyar Történelmi Társulat 1872. évi kirándulása alkalmával, melyet a szepességi magánlevéltárak felkutatása céljából szerveztek, Pauler Gyula, Hanthó Lajos és Kandra Kabos vizsgálták meg a Csáky-levéltárat. Felfigyeltek e levelekre s azokat Hanthó Lajos magához vette, azzal a céllal, hogy kiadják. A levelek publikálása azonban elmaradt. A Csáky-levéltárat időközben a Nemzeti Múzeumba, majd onnan az Országos Levéltárba szállították, míg a korábban kiemelt misszilisek az Egyetemi Könyvtárba kerültek. A levelek igen sokoldalú, színes források a tiszántúli hódoltság problémáinak vizsgálatához az 1660—70-es évekre vonatkozólag. E területre az adott korszakból elég kevés kiadott forrás áll rendelkezésünkre, így ezért is örömmel üdvözöljük e 71 magyar nyelvű levél publikálását. Tartalmilag a törökök fenyegetéseiről, hódoltatási kísérleteiről, magyarok elhurcolásáról, török portyázásokról, rablásokról értesülhetünk e levelekből, de ugyanilyen panaszokat olvashatunk a török levélíróktól is, akik a magyar végváriak portyázásait, állatok elhajtását, törökök elfogását nehezményezik. A levelek utalnak szántani ment és eközben megölt ónodi katonákra, a végvárakba menekült jobbágyokra és szolgákra; erélyes tiltakozást olvashatunk az ellen, hogy a törökök hódoltsági magyar nemesembert Egerbe török törvény elé idéztek stb., stb. Izsépy Edit a szöveggondozáson túlmenőleg a bevezetésben a vonatkozó szakirodalom és a Csáky-levéltárban végzett kutatás alapján röviden bemutatja a levelekben szereplő török pasákat, s részletesebben foglalkozik a kassai főkapitány, gr. Csáky Ferenc és helyettese, Pethő Zsigmond személyével, ellentétével. Mozaikszerűen felvillantja a 17. századi végvári élet sok vonatkozását, úgy, hogy ha a kis forráskiadvány nem a kor szakkutatója kezébe kerül, az érdeklődő olvasó figyelmét is felhívja, mi mindenre érdemes felfigyelnie a levelek •olvasgatása közben. Véleményünk szerint a kiadványt pedagógusok is haszonnal forgathatják — ha hozzáférnek — az iskolai oktatás életszerűbbé, színesebbé tétele céljából. Zimányi Vera