Levéltári Közlemények, 34. (1963)
Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - IRODALOM - Bélay Vilmos: M. I. Majakovszkij: Ocserki po isztorii arhivnogo gyela v SzSzSzR. (A Szovjetunió levéltárügye történetének vázlata). Moszkva, 1960. / 104–107. o.
104 Irodalom előtt mindkét sorozat eredeti iratai Torinóban találhatók. 1815 és 1861 között azonban csak a követjelentések vannak eredetiben» az utasítások másolatbah vannak meg. A római történelmi levéltárban viszont megfordítva, az utasítások vannak eredetiben és a követjelentések másolatban. A követségek iratainak leltárait Rómában adták ki, ezek között megemlíthetjük a bécsi szard követség (1707—1859) leltárát Enzo Piscitelli kiadásában. A vatikáni levéltárban feltehetően a bécsi követség anyagában találhatók magyar vonatkozású iratok. Ez az anyag a Régi Iratoknál 549 «kötetet és kb. 1600 csomót alkot, ehhez járul még a Grtippo Avvisi nevű csoporton belül található iratanyag is. Az Újkori Iratok fondjában (kezdőév 1816) a IX. címnél a 247-es és 260-as szám alatt van a bécsi iratanyag. Az iratok a könyv összeállításának időpontjában, 1958-ban 1846-ig voltak kutathatók. A bibliográfia szerint a levéltári kutatáshoz legjobb útmutató Kari Fink A vatikáni levéltár c. műve (Róma, 1951.). Végül a Népszövetség iratanyagában is találhatók magyar vonatkozású iratok. A fontosabbak közül megemlíthetjük a Politikai Szekció anyagát (optáns-pör 1923—30), a Kisebbségi Szekciót és a Gazdasági és Pénzügyi Szekciót. Külön állag foglalkozik Magyarország pénzügyi újjászervezésével az 1923—30-as években. Az állag 8 láb, azaz kb. 2,8 folyóméter terjedelmű. Mutatózott iratokat tartalmaz, melyek lényegében tárgyi csoportosítás szerint vannak rendezve s melyek felölelik a magyar gazdasági élet fejlődésének minden szakaszát. Külön dossziék foglalkoznak a banküggyel, a költségvetéssel, adósságokkal,, kiviteli, bérstatisztikai, vám- és adóügyekkel. A Népszpvetség iratainak nagyobb része Genfben, kisebb része New Yorkban van. A nyomtatott és sokszorosított anyaghoz a legjobb útmutató Hans Aufricht 1951-ben New Yorkban kiadott könyve. Az Egyesült '^Nemzetek Szervezetének iratai New Yorkban vannak. Ezek közül megemlíthetjük a magyar misszió iratait (1945—1948.). A könyvben említés történik a magyar levéltárügyről is, az osztrák fejezetnél, amenynyiben közli, hogy a Leo Santif aller által 1949-ben Bécsben a Haus-, Hof- und Staatsarchiv kétszázéves fennállása alkalmával kiadott kétkötetes mű tartalmaz egy rövid, kilencoldalas beszámolót is a magyar levéltárakról Jánossy Dénes tollából. Ezzel befejeztük az Útmutató ismertetését. Megállapíthatjuk, hogy igen nagy segítséget jelenthet a diplomáciatörténettel foglalkozó történészeknek. A könyvnek természetesen nagy hiányossága, hogy csak a nyugat-európai levéltárak anyagát öleli fel. Célszerű volna ezért a Szovjetunió és a népi demokráciák levéltárosainak összefogása hasonló természetű kiadvány elkészítése céljából. Ez még jobban fellendítené a külügyi kiadványok és feldolgozó munkák számát illetően tapasztalt s a bevezetőben már említett örvendetes előrehaladást Bognár Iván M. L. MAJAKOVSZKIJ QCSERKI PO ISZTORII ARHIVNOGO GYELA V SZSZSZR Moszkva, 1960. 338 p. (A Szovjetunió levéltárügye történetének vázlata) A Szovjetunió Levéltári Főigazgatósága és a Moszkvai Állami Történeti Levéltári Intézet közös kiadásában, az utóbbi intézet több professzorának közreműködésével megjelentetett mű tulajdonképp első része egy tankönyvnek, amely az orosz és szovjet levéltárügy történetét tárgyalja. Ez a kötet — bár ez a címből nem tűnik ki — csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtti korszak történetét ismerteti. Tudomásunk szerint Majakovszkij munkája az első jelentősebb összefoglalása az orosz levéltárügy történetének A. V. Csernovnak 1940-ben megjelent és részleges magyar fordításban 1951 óta nálijnk is ismert tankönyve óta. 1 Ezzel kapcsolatban nem felesleges rámutatni arra a talán nem mindén magyar levéltári dolgozó előtt ismert tényre, hogy a Levéltárak Országos Központja Csernov említett: tankönyvét 1951-ben első és 1952-ben második kiadásban nem egész terjedelmében bocsátotta közre: a műnek csak a második, igaz jóval terjedelmesebb és akkori viszonyaink közt igen fontos részét adtuk közre, amely a szocialista levéltárügy kiépítésének történetét adja elő. Ennek mielőbbi megismerése és a magyar levéltárosokkal való megismertetése akkor 1 Isztorija i organyizacija archivnogo gyela v SzSzSzR. Moszkva, 1940. Magyarul: A levéltárügy története és szervezete a Szovjetunióban, Budapest, 1951 és 1952.
