Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rácz Béla: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának történetéhez, 1944. december 21.–1945. november 15. / 43–87. o.

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- cs Közoktatásügyi Minisztériuma ^3 ügyosztály ügykörébe utalták,

87 ami elősegítette, hogy a reakció meg-megújuló támadásai ellenére is az általános iskola a kormányrendelet által megadott irányba haladjon. Az ügyosztály vezetője és egyes beosztottjai — mint majd látni fogjuk — szívósan küzdöttek is a rendelet megvalósításáért. Az ügyosztályon az első hónapokban tízen dolgoztak, de ahogy bővült feladatköre, megfelelően növekedett létszáma is. A tárgyalt időszak végére az ügyosztálynak 18 dolgozója volt, ebből 3 nő. A IV. (iskolai) ügyosztály (vezetője Bassola Zoltán volt) ügykörébe tartozott a népiskolák, polgári iskolák, szakiskolák, tanítóképzők és óvónőképzők, gyógypedagógiai intézetek, középiskolák és tanulóotthonok szervezése, tanulmányi, személyi és dologi ügyei. — Végezte a pedagógusok, iskolai irodai alkalmazottak és altisztek kinevezését, előléptetését, áthelyezését, áliamsegélyes, állami tanítók-tanárok felvételét, óraadó tanárok és havibéres altisztek alkalmazásának engedélyezését, tanulmányi és rendkívüli szabadságok megadását, segélykérelmek intézését. — Dologi ügyek vonatkozásában hozzátartozott a háborús károk helyrehozatalának a szervezése és a munkálatok folytatásához megfelelő pénzügyi fedezetek biztosítása, felszerelési segélyek kiutalása, egyházi iskoláknak államsegélyek folyósítása. — Az ügyosztály intézte még a közoktatásügyi igazgatás és az iskolák felügyeleti ügyeit. Az ügyosztály a nevelés valamennyi elvi kérdését illető ügyben kikérte a III. ügyosztály véleményét. Az ügyosztály fenti feladatai 1944-ben még 7 ügyosztály között oszlottak meg. 1945ben a fenti feladatokat összevonva egy ügyosztály hatáskörébe utalták. Ez elvileg helyes volt, mert így lehetségessé vált, hogy az általános iskola megszervezése és beindulása mennél gyorsabban megvalósuljon; az ügyosztály vezetője ui. átláthatta az egész területet és megfelelő szervező munkával elérhette, hogy az új iskolatípus gyorsan elterjedjen. Mivel azonban Bassola Zoltán épp ellenkező álláspontot képviselt, gyakorlatilag nem lehet pozitív lépésként értékelni azt a 11564/45. VKM ein. sz. intézkedést, amely Bassola kezébe tette le a közép- és alsófokú iskolák szervezését és irányítását. Az ügyosztály az első időben mintegy 24 előadóval kezdte meg működését, később kb. 38—41 előadója és két helyettes vezetője volt, — egyik a népiskolai ügykört,, a másik a közép- és középfokú iskolák ügykörét kapta meg. Az V. (tudományos és felsőoktatási) ügyosztály (vezetője Bisztray Gyula volt) az egyetemek, főiskolák, tanszékek és különböző intézetek szervezését; személyi ügyeket: egyetemi tanárok kinevezéseit, adminisztratív munkaerői és altiszti állások betöltését; illetmények folyósítását, mellékjárandóságok, családi pótlékok engedélyezését, jutalmazások ügyeit intézte. Az ügyosztály szabályozta az igazolási eljárások lefolytatását, egyetemi hallgatók felvételét és végzett hallgatók elhelyezését, intézte az ösztöndíjak szétosztását, az egyetemi ifjúsági egyesületek felülvizsgálatát és támogatását, az egyetemi ifjúság igazolását, munkástanfolyamok ügyeit és kollégiumok támogatását. Emellett feladatkörébe tartoztak részben a felsőoktatás dologi ügyei ís; az ostrom alatt sérülést szenvedett egyetemek és klinikák épületeinek helyreállítása, az egyetemek és klinikák külföldi folyóiratókkal való ellátása. Az ügyosztályon kb. 15—18-an dolgoztak. Az ügyosztályon belül Sebestyén Géza kiadmányozási joggal külön megbízatást kapott, de az utalványozási kérdésben az ügyosztályvezetővel egyetértésben kellett eljárnia. Sebestyén feladata volt: 1. adatfelvétel a tudományos intézetek 1945. évi állapotáról, háborús kárairól és a tudományos munka feltételeiről; 2. országos alap megszervezése és kezelése a tudomány fejlesz. tésére (ebből az alapból vagy más forrásokból pénz és munkaeszközök juttatása útján segítségnyújtás a tudományos intézetek és a kutatómunka részére); 3. a tudományos munka tervszerű megszervezésének előkészítése, Összefoglaló önkormányzati szervek kialakítása a kutatás függetlenségének és szervezettségének biztosítására, Országos Könyvtári Központ és Tudományos Csereközpont megszervezése; 4. a veszélyeztetett művelődési értékek (műtárgyak, könyvek, gyűjtemények, népművészeti darabok stb.) felkutatása és megóvásának biztosítása, részvétel az elhagyott javak gondozásában és azon tárgyak elhelyezése, amelyeket az 1982/1945. ME sz. rendelet a VKM rendelkezésére bocsátott, hogy azokból az elpusztult vagy megrongálódott közgyűjteményeket és közkönyvtárakat helyreállítsa. «

7 VKM ein. 12 713/1945.