Levéltári Közlemények, 33. (1962)
Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rácz Béla: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának történetéhez, 1944. december 21.–1945. november 15. / 43–87. o.
64 Rácz Béla A VI. (iskolán kívüli népművelési) ügyosztály (vezetője Gombos Ferenc volt) területét a) és b) ügykörökre osztották fel. Az #)-ba a népművelési ügyek és iskoiánkívüli testnevelési ügyek, míg a b)-be, a sportegyesületek és a Nemzeti Sport Bizottság ügyei tartoztak. 88 A VI. ügyosztály a) csoportjának feladata a következőkből állt: 1. a társadalom kultúrtevékenységének rendszeres számbavétele; megállapítása annak, hogy milyen kultúrmunka folyik az országban, milyen a haladás, hol vannak a hibák; 2. a szerteágazó kultúrmunka összehangolása, ellenőrzése; 3. állami támogatás biztosítása szellemi és anyagiak vonatkozásában; 4. akció szervezése ott, ahol társadalmi kezdeményezés még nem történt; 5. nevelők képzése a társadalmi munkára. Az a) ügykörbe beletartozott az iskolánkívüli testnevelés ügye is. Az ügyosztály megszervezésekor azonban hibásan jártak el azzal, hogy az egyesületi, sportot a tömegsporttól elszakították, s így a sport területén nem biztosították az egységet és az iskolánkívüli testnevelésnek az a) ügykörön belül csak másodrendű szerepet biztosítottak. A VI. ügyosztály b) csoportja az egyesületi sporttal foglalkozott. A csoport mint felügyeleti hatóság végezte működését. Főfeladata volt támogatni a felszabadulás után létesült sportszervezeteket: a Legfelsőbb ötös Sporttanácsot, a Nemzeti Sport Bizottságot, az újjászervezett szakszövetségeket és az egyesületeket. A b) részleg a rendelkezésére álló ellátmányból segély formájában az egyesületeket, pályák helyreállítását és versenyek (nemzetközi, bajnoki és más versenyek) megrendezését támogatta. Egyidejűleg kezébe vette az állami sportintézményeknek, a Nemzeti Sportcsarnoknak és a Nemzeti Sportuszodának gondozását és megkezdte ezek háborús kárainak a rendbehozatalát. Megfelelő segédletek híján az ügyosztály dolgozóinak létszámát nem tudtuk megállapítani. A VII. (művészeti és irodalmi) ügyosztály (mb. vezetője Takács Menyhért volt) feladatkörébe a művészeti és irodalmi, valamint filmügyek, és az Országos Művészeti Tanács, művészeti intézetek, művészeti és irodalmi egyesületek ügyei tartoztak. 69 Az ügyosztály helyrehozatta a budapesti állami színházak (Magyar Állami Operaház, Nemzeti Színház, Nemzeti Kamara Színház) ostrom okozta kárait, a súlyos gondokkal küzdő vidéki és fővárosi magánszínházakat „havonkénti segéllyel" támogatta. Megszervezte az írói vándorcsoportot, hogy „. . . a vidéki olvasóközönség közvetlenül megismerhesse kedvenc íróit és költőit". A támogatásra szoruló írók megsegítésére az ügyosztály állami megbízatásokat adott. 70 Az ügyosztályon 19 személy dolgozott, a női dolgozók száma kettő volt. A Debrecenbői jött előadók száma ezen az ügyosztályon volt a legnagyobb: elérte az ötöt. A VIII. (külföldi kulturális ügyek) ügyosztály (vezetője Paikert Géza volt) feladata a külföldi tudományos, művészeti és irodalmi kapcsolatok intézése volt. Az ügyosztály feladatkörébe tartozott ezenkívül a külföldön szolgálatot teljesítő egyetemi tanárok, tudományos és egyéb tisztviselők igazolási eljárás alá vonásának a megszervezése, 71 továbbá a külföldre szóló kiutazási ügyiratok érdemi elintézése. 72 Az osztály végezte a VKM területén a német likvidációs ügyeket is. 73 Ezenkívül sok új feladatot kellett megoldania, különösen á szomszédos államokkal (Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia) felveendő kulturális kapcsolatok terén. Az ügyosztály intézte még a különböző országokban levő magyar intézetek, kollégiumok ügyeit; az Országos ösztöndíj Tanács javaslata alapján külföldi ösztöndíjakat adott, nyilvántartotta az 7 egyetemi tanárok külföldi kapcsolatait. Az ügyosztály mindent megtett, hogy a külfölddel (azonban egyoldalúan, főként Nyugattal) minél előbb és minél szélesebb keretek között felvegye a kapcsolatot; ezért sürgette és szervezte a különböző baráti társaságokat. Az ügyosztályon előbb 9-en dolgoztak; a tárgyalt időszak végére 15 fogalmazó, 1 osztályvezető, 1 helyettes látta el a teendőket. 88 Az ügyosztály anyaga az 1956-os ellenforradalmi események alatt megsemmisült. Az osztály tevékenységét az egyes ügyosztályok anyagában lecsapódott feljegyzésekből tudtuk csak rekonstruálni. 89 Az 1956-os ellenforradalmi események alatt ennek az ügyosztálynak az irattári anyaga is nagymértékű pusztulást szenvedett, a megmaradt anyag pedig még rendezetlen. Ezek a körülmények megnehezítették az osztály feladatkörének tisztázását. 70 VKM 20/1945. Be. 71 VKM 26 224/1945. III—1. 72 VKM 28 639/1945. VIII—10. 73 VKM ein. 11 773/1945. — 5.
