Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rácz Béla: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának történetéhez, 1944. december 21.–1945. november 15. / 43–87. o.

50 Rácz Béla Az akkori nehéz közlekedési lehetőségek azonban Telekinek e tervét egye­lőre meghiúsították. Sőt tudomásul kellett vennie, hogy, akarata ellenére, a Szociáldemokrata Párt javaslatára a miniszterelnök március 16-án Simon Lászlót, a debreceni egyesített gimnázium igazgatóját a Vallás- és Közoktatás­ügyi Minisztérium államtitkárává nevezte ki. Simon László a közvélemény követelésére támaszkodva el tudta érni, hogy a minisztériumba több haladó gondolkozású személy kerüljön be, így Kardos László, Szabó Magda, Kéri László stb. Velük együtt a minisztérium létszáma márciusban már 19 fő volt: Telekin kívül egy államtitkár, 8 előadó, 3 kisegítő, egy tolmács, egy díjnok, két altiszt, egy gépírónő és egy szerződéses alkalmazott. (Április hónapban a fenti létszám még két előadóval növekedett.) A 19 alkalmazott közül öt nő volt. Pártállásaikat tekintve: az MKP-nak, SZDP-nek, NPP-nek és a PDP-nek egy-egy tagja volt, a többi pártonkívüli volt. Teleki a megnövekedett létszám ellenére sem szervezett ügyosztályokat a minisztériumban. A beérkező aktákat továbbra is közvetlenül az előadók között, azok korábbi szakterülete szerint osztották szét. Az iratokat az elő­adók általában maguk kiadmányozták, a bonyolultabb ügyeket előzetesen Telekivel, esetleg Simon államtitkárral beszélték meg. Teleki távollétében Simon ellenőrzést gyakorolhatott ugyan az előadók munkája fölött, de elvi ügyekben döntést nem hozhatott, a döntési jogot Teleki mindvégig magának tartotta fenn. Simon államtitkár ezért közölte pl. a hon­védelmi miniszterrel, hogy „a Nemzeti Sportbizottságban honvédtiszteknek a részvételét szükségesnek tartja, de Teleki nélkül nem dönthet". 23 Teleki Simon iránti bizalmatlanságát világosan mutatja a miniszterelnökhöz küldött átirata, melyben közli, hogy akadályoztatása esetén a minisztertanácsban Balogh- István miniszterelnökségi államtitkár fogja képviselni; Simon meghívását a miniszter­tanácsba csak arra az esetre kérte, ha a VKM-ot részleteiben érintő ügy kerülne tárgyalásra, de a döntési jog akkor is Balogh pátert illette meg. 24 Teleki tehát tudomásul vette az akarata ellenére tárcájához kinevezett személyek jelenlétét, de mindenáron biztosítani akarta, hogy tárcája területén elvi kérdésekben csak ő dönthessen. 3. Teleki e magatartása Magyarország felszabadításának időszakában a függetlenségi fronton belüli reakciós erők érdekeit fejezte ki. 1944. december 24-én a következőkben foglalta össze a vezetése alatt álló minisztérium fel­adatát: „A helyzet teljes megismeréséig nem ígérhetek semmit. A leglényege­sebb feladatomnak azt tartom, hogy a munka az egész vonalon meginduljon, fontos, hogy legyen tanítás az alsó- és középfokú iskolákban, az egyetemeken és az akadémiákon. Ha megindul az élet, előttem lesznek a helyzetjelentések, megtesszük majd a lépéseket, amelyek alapjai lehetnek a demokratikus Magyar­ország felépítésének." 25 A sajtónak adott nyilatkozatában egy szóval sem tett említést a Nemzeti Függetlenségi Front fentebb ismertetett közoktatásügyi, nevelésügyi programjáról. Ezzel — ha burkoltan is — kifejezésre juttatta, hogy a programban foglaltakkal nem ért egyet. Épp ezért — mint az idézett nyilatkozatából kitűnik — még várakozó álláspontra helyezkedett. 23 VKM 56 191/1945. 24 VKM 55 465/1945. 25 Néplap 1944. XII. 24.

Next

/
Thumbnails
Contents